Definíció szerint azokat tekintjük szuperjachtoknak, amelyek hossza meghaladja a huszonnégy métert (hogy aztán hatvan métertől már a megajacht kategóriába lépjünk). Bermudán húsz óriás gyűlt össze, hogy keddtől-csütörtökig a sziget keleti és északi partvidéke mentén mérje össze a tudását különféle pályákon. Peter Craig, főrendező: négy kategóriára osztottuk a mezőnyt, amire az eltérő vitorlás teljesítmények miatt volt szükség ugyanis hat perc a sebességkülönbség egy mérföldön a leglassabb és leggyorsabb hajó között. Részben a differenciák, részben a biztonság okán az egyes kategóriák tagjai meghatározott időközönként rajtoltak, míg a J-k egyszerre. A flottához méltó volt az állandó legénységeken felül erre a regattára szerződtetett profi vitorlázók névsora:

• Shirley Robertson (két olimpiai arany) és Ian Walker (két olimpiai ezüst, VOR győzelem) – Action (Dykstra 37)

• Loick Peyron (Földkerülő legenda) – Sojana (negyvenkét méteres ketch)

• Brad Butterworth (négyszeres AC-győztes) – Meteor (Dykstra 47.7)

• tizenkét AC-győztes vitorlázó a J Osztályban.

Június 13.: az öt-tizenegy csomós szélben tizenhárom-tizenhat mérföld hosszú túrát kellett teljesítenie a mezőnynek, a pályaversenyeken megszokott kreuzos és hátszeles taktikázás helyét a vitorlaválasztás és -állítás, a gördülékeny csapatmunka és az apró, lokális szélerősödések megtalálása vette át.

A J-k közül – ahhoz képest, hogy elrontotta a rajtot – a Hanuman győzött, a C-kategóriában a mezőny legnagyobbja, a Maltese Falcon szelte át elsőként a célvonalat, az A-csoportban a Visione, a B-ben Hyperion diadalmaskodott.

Június 14.: az előző napinál frissebb (tíz-tizenhárom csomó) szél várt a mezőnyre, ebben debütált a kedden még pihenő Svea, a legújabb J. És egész jó, harmadik helyen futottak be minden idők legerősebb J-mezőnyében. Charlie Ogletree, taktikus, Svea: úgy képzeltem, hogy minden óriási lesz. A hajó, az izgalom, a terhelések. Szerencsére az ijedtség megmaradt a kezelhető szinten, az időjárás pedig tökéletes körülményeket teremtett.



A viszonyok nagyon feküdtek a Highland Fling-nek (Nautor Swan 115), magabiztosan nyerték az A-osztályt (egy évvel az vízre rakás után az első győzelem), a B-ben a Sojana hozta el a pálmát, míg a C-ben a Bequia (tradicionális stílusú yawl), vagyis az előző napi nyertesek közül senki nem tudott ismételni.

Június 15.: harmadnapra változott a helyzet, két olyan hajó is akadt, aki megismételte szerdai kiváló teljesítményét. Ismét győzni tudott a Highland Fling (négy pontjukkal nyerték az A-kategóriát) és a Bequia (szintén négy pont és C-kategória győzelem). A B-osztályban az Action kiválóan időzített, futamgyőzelmükkel hat pontjuk lett, ami épp eggyel kevesebb az összetettben végül második Rebecca hétjénél.



A J-knél elsőként futott be a friss hús Svea, de mivel ők kihagyták az első napot, végül negyedikek lettek, a mögöttük érkező Lionheart vitte a trófeát, a Ranger és a Velsheda pedig egyaránt tíz pontot gyűjtött, a szabályok értelmében előbbi lett a második. Bouwe Bekking (hétszeres Földkerülő), taktikus, Lionheart: elégedettek vagyunk. Minden versenyen, amin elindulunk, nyerni akarunk. Elvégre ezért csináljuk. A hajót remekül felkészítettük ezekre a körülményekre, kiválóan teljesített.

Kövesse velünk az America’s Cup eseményeit a Porthole-on!