Hogy a fenti kérdésre megértsük a válaszokat, vissza kell mennünk az időben éppen 50 évet. Ekkor rajtolt el az első Golden Globe 1968 júniusában. A versenykiírás szerint meg kellett kerülni a földet kikötés nélkül nyugat-keleti irányban. A versenykiírás elég rugalmas volt, így például nem kellett egy helyről és egy időben rajtolni sem.

9 hajó indult el, de különböző okokból végül csak Sir Robin Knox-Johnston ért célba, Suhaili nevű hajójával. Minden egyes hajó története megérne egy-egy mesét, hiszen volt, aki csalt és szándékosan hibás pozíciókat jelentett magáról, miközben öblökben húzta meg magát. Volt, aki éppen emiatt hajszolta túl a hajóját és szenvedett hajótörést, de olyan is akadt, aki miután megtette a kört, inkább kikötés nélkül vitorlázott tovább, mert rájött, hogy jobban érzi magát a tengereken, mint a szárazföldön. Akit érdekel az első Gloden Globe története, ezen a WikiPedia oldalon bátran utánaolvashat.

Golden Globeot talán éppen a körülötte kialakuló szomorú történetek miatt többet nem rendeztek, de mégis ez a verseny volt az inspirálója a későbbi Vendée Globenak és az összes nonstop szóló földkerülő versenynek. Számtalan könyv és film alapja, a szólóvitorlázók fő motivációs forrása a mai napig.

Kopár Istvánt talán már nem kell bemutatni, hiszen itt a Porthole oldalain is többször írtunk róla. Számtalan óceáni verseny és eredmény kötődik a nevéhez, de a Golden Globe szempontjából a legfontosabb, hogy első magyarként egy Balaton31-es hajóval (Salambo) egyedül egy kikötéssel megkerülte a földet 1990-91 között ugyanebben az irányban. Aki mégsem ismeri, annak szívből ajánlom Kihívás című könyvét.

Kopár István a Salambo fedélzetén

Ugorjunk most 50 (na jó 49) évet előre, hogy eljussunk Kopár István előadásához.

Megtudhattuk, hogy az 50 éves jubileumi versenyre a szervezők komolyan készülnek. A cél az, hogy a négyévente rajtoló Vendée Globe mellett kétéves eltolással legyen egy szintén négyévente rajtoló Golden Globe is. Míg a Vendée Globe fókuszában az innováció áll, addig a Golden Globe a hagyományokról szól. Mit is jelent ez?

A versenyen csak 1988 előtt épült, illetve tervezett 32-36 láb közötti hajók vehetnek részt. Felszereltségük pedig lehetőségek szerint meg kell, hogy egyezzen a Suhaili felszereltségével, amivel Sir Robin 50 évvel ezelőtt teljesítette a távot. A hajókat lényegileg nem lehet átalakítani, tehát meg kell tartani az eredeti bútorzatot, még a WC ajtót is, hiába nincs ki elől bezárkózni (a szalonasztalt ki lehet venni, hogy több élelem férjen a hajóba). Természetesen csak dacron anyagú vitorlákat lehet használni, szám szerint összesen 13 darabot.

A Puffin már majdnem útra kész

Mit is jelent ez?
A hajókon semmilyen digitális eszköz nem lehet. Így aztán el is búcsúzhatunk a GPS-es helymeghatározástól a számítógépes szélerőjelzésektől a digitális rádiózástól, az automata kormánytól. Ebből már kezdhetjük érezni, hogy milyen kihívásokkal kell majd szembenézniük a versenyzőknek. De nem csak a navigációról van szó. Víztisztító rendszerek, szélműszerek, és hajó sebességmérő sem lehet, sőt még digitális óra vagy mp3 lejátszó sem.

Manapság, amikor a Balatonon is minden hajóban ChartPlotteren nézzük az irányt, amikor a víztisztító berendezések alapkellékei az óceánátkeléseknek, amikor radar nélkül az Adriai partoknál messzebb alig merészkedik hajó; amikor a kézirádiók is digitális rendszerek részei, a navigációs rendszer pedig kalkulálva a frontok mozgását, percre pontosan megmondja, hogy mikor, milyen irányba vitorlázva lehetünk a leggyorsabbak.

Hogyan lehet így egyáltalán vitorlázni?
Pont úgy, ahogy 50 évvel ezelőtt Sir Robin tette ezt. Édesvizet esőből gyűjtött, szeksztánssal a naphoz és a csillagokhoz mérte a pozíciót, amit papírtérképen rögzített. Kronométerrel mérte az időt, a hajó sebességét pedig egy kötélen vontatott pörgettyűs műszer mutatta inkább kisebb, mint nagyobb pontossággal, a hajó irányát pedig a szélkormány igyekezett tartani.

Lehetne azon vitatkozni, hogy melyik a nagyobb kihívás.
3 hónap alatt körbe vágtatni a földet, közben hallgatni a karbon hajótest folyamatos döngését, számítógéppel elemezni a lehetséges útvonalakat, és folyamatosan feszegetni a határokat, vagy pedig 9 hónapon keresztül, korszerű eszközök nélkül navigálni és vizet gyűjteni. Az biztos, hogy ez utóbbi teljesen más típusú felkészültséget vár el az indulóktól.

István abban bízik, hogy a hasonló körülmények között teljesített Salambos földkerülésén szerzett tapasztalatai előnyt jelentenek majd a versenyen.

2018 július 1-én 14 ország 23 indulója lesz majd jelen les Sable d’Olonneban a rajtnál, hogy nekivágjanak a Föld megkerülésének.

Az úton meghatározott időközönként kapukat helyeztek el a szervezők, melyek érintése nem kötelező, de kihagyásuk büntetőidővel jár. Ezzel együtt lehetnek olyan taktikai/navigációs szempontok, amikor megéri majd vállalni a büntetést.

Mivel a hajókon nem lesznek majd korszerű kép- és hangrögzítő, illetve kommunikációs berendezések, ezeknél a kapunknál tudják majd fényképezni őket a rendezők, hiszen a szponzorok miatt szükség lesz a multimédiás anyagokra.

Egy pont érintése viszont kötelező lesz, ez pedig Tanzánia partjainál „Storm Bay” ahol 90 percet kell majd eltöltenie a hajóknak. Persze ekkor sem köthetnek ki, de kidobhatnak filmtekercseket, integethetnek a hozzátartozóiknak (ha eljönnek ide) illetve a sajtó képviselőinek is pózolhatnak.
Itt be kell mutatniuk azt a leplombált csomagot, melyben rádió, GPS és egyéb korszerű felszerelések vannak. Aki a csomagot az út soránt felbontja, az automatikusan „Chichester” osztályban versenyezve halad tovább.
Francis Chichester volt az első ember, aki egy megállással nyugat keleti irányban körbe vitorlázta a földet 1966-67 között (Sydneyben kötött ki).

István eddig közel 4000 munkaórát fektetett Puffin felújításába, ami egy 35 lábas TradeWind típusú hajó. Már majdnem minden összeállt, de még vannak kérdőjelek. Ilyen volt a hajó kronométere, mely a fentiek fényében egy igen fontos, ha nem a legfontosabb eszköz a vitorláson. Végül a zebegényi Hajózástörténeti Múzeum ajánlott fel egy kronométert az útra, melyet azóta fel is újítottak értő kezek.

A vitorlák finanszírozása még nem rendezett, ahogy az élelmiszer ellátmány sem.

Kopár István minden támogatást szívesen fogad a http://koparsailing.com/donate/ -oldalon keresztül, vagy közvetlenül is.

A hajókon lesz nyomkövető berendezés, melyet a skipperek nem tudnak majd navigációra használni, viszont segítségükkel a http://goldengloberace.com/ -oldalon követhető lesz a versenyzők mozgása.

Lelkes vitorlázók nézőhajót szerveznek a verseny rajtjára, ezzel kapcsolatba a http://wp.jachtnavigator.hu/ -oldalon keresztül Horváth Csabával érdemes felvenni a kapcsolatot.

Végül pedig egy kis kedvcsináló:

További fontos linkek:

Magyar nyelvű tartalom: http://kopar.blog.hu/

Hajózástörténeti Múzeum: http://www.hajozastortenet.iweb.hu/

Sunday Times Golden Globe Race: https://en.wikipedia.org/wiki/Sunday_Times_Golden_Globe_Race