Rolex Sydney Hobart

Bár a verseny még 2018 decemberének végén volt, az év utolsó napja lett, mire mindenki befutott, emlékezzünk vissza egy kicsit arra, hogy mi is történt.

Szép napsütésben és 10-15 csomós szélben rajtolt el a 74. Rolex Sydney Hobart 85 hajós mezőnye ottani idő szerint délután 1-kor december 26-án. Az abszolút elsőségért az öt 100 lábas Maxi vetélkedett, de a Tattersall Kupáért, amit az kap, aki korrigált idővel megnyeri a versenyt, idén egy magyar érdekeltségű hajó is versenybe szállt. Bár a TP 52-es M3 Team Hungary sajnos árbócvesztés miatt nem ért célba, az Ormándlaki Áron vezette hajó addig a pontig elég jól ment és ez mindenképpen reményre adhat okot. Van helye magyar hajónak a Sydney Hobart-on.

Az egyik maxi szinte rögtön a rajt után kiesett, így innentől 4 hajó küzdött meg egymással, és bizony szoros volt a küzdelem. A hajók a verseny legnagyobb részét egymás látótávolságában töltötték és csak a végén sikerült az amúgy 14 éves, tehát az ilyen csúcshajók között öregecskének számító Wild Oats XI-nek elhúznia és elsőként befutnia. Persze a Wild Oats XI nem akármilyen hajó, hiszen azelőtt már 8-szor nyerte meg abszolútban Rolex Sydney Hobart-ot, kétszer pedig még az előnyszámítás szerint is győzedelmeskedett.

Mögötte a Black Jack és a tavalyi abszolút győztes Comanche vérre menő csatát vívott, melyet az utolsó 100 méteren a Black Jack nyert meg.

Sajnos volt a befutó körül egy kis skandallum is, mivel a Black Jack tulajdonosának sugallatára a versenyrendezőség óvást adott be a Wild Oats XI ellen, mert annak helyzetmeghatározója állítólag nem működött, de aztán az óvásbizottság érvénytelenítette az óvást.

A Tattersall Kupát végül egy 60 lábas hajó, az Alive nyerte. Ennek érdekessége az, hogy Philip Turner, az Alive tulajdonosa Tasmániából való, így lényegében hazavitte a győzelmet.

A 74. Rolex Sydney Hobart azért is volt különleges, mert idén több, mint 80 nő vett részt a versenyen, nem is akármilyen eredménnyel. Bár az utolsó pillanatban nem sikerült megnyerniük a Tattersall Kupát, a Wild Oats X, az abszolút győztes Wild Oats XI kistestvére kizárólag női legénységgel második helyen fejezte be a Sydney Hobart-ot korrigált idő szerint. A Div 1 győztese a Voodoo, navigátora Adrienne Cahalan, aki mellesleg a 27. Sydney Hobart versenyén indult. A Div 3 győztes Grace O’Malley kormányosa pedig Zoe Taylor, csapatában szintén több hölgy volt.

És ami sokunknak csak álom marad, két versenyzőnek ez a Sydney Hobart az ötvenedik volt, amelyen elindultak!



Boot Düsseldorf

Idén januárban ünnepelte 50. születésnapját a boot Düsseldorf, a világ legnagyobb hajó és vízisport kiállítása. 2000 kiállító 73 országból, 220.000 négyzetméternyi kiállítóterületen, 250.000 látogatóval, akik több, mint 100 országból érkeztek, a boot kitett magáért.

A trendek azt mutatják, hogy a 12 méternél nagyobb hajókon kívül idén a jóval mozgékonyabb kisvitorlások és motorosok is népszerűek lettek, illetve a többtestű hajók iránt is megnőtt a kereslet.

Mivel a hajóbérlés egyre komolyabb és népszerűbb a nyaralni vágyók között, a charter cégek legnagyobb része itt, a boot-on dönti el, hogy milyen hajókkal kívánja bővíteni a flottáját. Ehhez kínált segítséget az az 1500 vitorlás és motoros hajó, mely egyedülálló módon, csak itt volt ebben a hihetetlen mennyiségben kiállítva.

A kiállítás nagyon jó hangulatban zajlott, a vízisportok szerelmesei mind találkozhattak újdonságokkal, legyen szó akár búvárkodásról vagy éppen szörfözésről.

Kiosztották a SEAMASTER díjat is, melyet idén a Volvo Ocean Race győztes Carolijn Brouwer kapott meg.

A szintén sokak által várt “European Yacht of the Year 2019” díjat Family Cruiser kategóriában a Beneteau Oceanis 46.1 nyerte, Performance Cruiser kategóriában az Arcona 435, Luxury Cruiser kategóriában pedig a Sunbeam 46.1 diadalmaskodott.

(photo: Messe Düsseldorf/ctillmann) 

 

Szilveszteri Regatta

December 31-én reggel szikrázó napsütés, alig 10 csomós szél és 26 csapat várja a kormányosi értekezletet. A One Design osztályban 14, a nyílt osztályban 12 csapat nevezett. A hajókat sorsolják. Mi (Gerő András) a második előfutamban rajtolunk, így szerencsére van időnk beöltözni. A rajtot épp hogy elérjük, nincs sok idő a barátkozásra, ezért kissé emelt hangon próbálom a feladatokat delegálni. Bagyó Sanyi hamar átlátja a dolgát, ő trimmel. Ildi lenne a zongorista, de a kabinlejáró foglalt, mert van egy potyautasunk, az Arcok Studió operatőre, aki minden bizonnyal gyönyörű felvételeket készít. Szerencsére bőszeles vitorlát nem használhatunk, így elől nincs sok tennivaló. A két Balázs a génuát kezeli, itt sincs sok dolog, rövid a pálya, nem lesz sok forduló.  Balcsapáson pontosan rajtolunk, kényelmesen elférünk, a mezőny kissé beragadt. A jobboldal jónak tűnik, mégse mi érünk fel elsőnek: a másik oldalról benyargal egy hajó, előnyét a hátszél végéig még növeli is. A második körben rájövök, hogy a csukódó propeller nyitva maradt, mert elfelejtettem hátrába kapcsolni. A második helyünket így is kényelmesen megtartva egyből nagydöntősök lettünk, így a tudat, hogy a 6. helynél már nem lehetünk rosszabbak büszkeséggel töltött el bennünket. A rajt előtt volt némi extra szerelnivaló, két hiányzó nútban csúszó műanyagot és a lasy makraméba kötött elszabadult ponyváját kellett helyére igazítanunk. Mire mindennel végeztünk a rajtról jól lemaradtunk. Bő 40 másodperc késéssel haladtunk át a vonalon. Nem adtuk fel! Minden bizonnyal harcos hozzáállásunknak, félelmet keltő lelkesedésünknek is köszönhető, hogy előttünk két hajó is bóját érintett, így mire a befutó szakaszhoz értünk már a negyedik helyen vitorláztunk igen közel az ellenfelekhez. Bátorságunkhoz időben a szerencse is felzárkózott, így egy kisebb frissülésnek, Ildikó önfeláldozó pillangózásának és Bagyó sporttárs aktív trimmelésének köszönhetően a célba már 3.-nak sikerült befutnunk. Az egész beszámolót itt lehet elolvasni

https://porthole.hu/cikk/12130-szilveszteri-regatta-es-dinom-danom-balatonlellen

 

Golden Globe Race

2018. Július 1-én rajtolt el a Golden Globe Race szóló Földkerülő mezőnye, köztük egy magyar versenyző, Kopár István vitorlázó is. Azóta több mint 200 nap eltelt, és két versenyző már be is futott Les Sables d’Olonne-ban: Jean-Luc Van Den Heede nem csak azzal írhatja be a nevét a rekordok könyvébe, hogy megnyerte a 2018-as Golden Globe Racet, hanem azzal is, hogy ő a legidősebb versenyző, aki teljesítette a versenyt - idén 73 éves! Csupán két nappal később, a verseny 214. napján futott be a második helyezett, a 42 éves Mark Slats holland vitorlázó.

Kopár István jelenleg a 4. Helyen hajózik, de az utóbbi hét statisztikái alapján jók az esélyei, hogy lehozza 500 tengeri mérföldes lemaradását. Az előtte hajózó észt Uku Randmaa küzd a széllel és az élelemhiánnyal… István már csak 3500 mérföldre van a Les Sables-i befutótól, szurkoljunk neki!

Magyar Optimist versenyzők a tengeren

27 országból érkezett 365 versenyző vett részt a január 24-27 között megrendezett 12. Euromarina Kupára Torreviejába - köztük négy magyar versenyző is, akiket Dénes Gábor, a Kereked edzője kísért el. Következzen az ő beszámolója!

Már a tavalyi évben is szemünk előtt lebegett ez a verseny de, sajnos lecsúsztunk a nevezéséről, ugyanis elég szorosra veszik a nevező létszámot és a nevezési határidőt. Idén sikerült, és már az oda érkezéskor tudtuk, hogy egy igazán erős mezőnnyel rendelkező versennyel színesíthetjük a téli felkészülésünket. Marco Gradoni, Martin Attila, vagy a lányoknál Maria Perello, de számos nemzeti válogatott érkezett. Mi 4 fővel érkeztünk. Demjén Olivér (BYC), Kis-Szölgyémi Soma (Kereked), Juhász Emília (Kereked), Csekovszky Mór (Kereked)

Az első versenynapra egy partról fújó ÉNY-i 345fokos szélben kezdődött a verseny, és az előre jelzés szerint folyamatos jobbra fordulásra számíthatunk. Ez így is történt, 11-kor a sárga csoport még elrajtolva megnézhette a kreutz bóját, míg a többieknek vagy érvénytelenítették a rajtot, vagy sorra se kerültek. A szél megállva, először 85 fokra fordult, majd a nap folyamán ment egészen 140-ig. A megmaradt nagy hullámok miatt esélytelennek tűnt a verseny, de a rendezőség próbálkozott a rajtolásokkal, amint jött egy kis élénkülés a szélben. Sajnos ezek már elég rizikós rajtok voltak, hiszen a dög hullámok miatt a csoportok folyamatosan felfelé tartottak, emiatt kinn voltak, és a fekete rajtok miatt elkezdték kiszelektálni a mezőnyt. Olivér is ennek esett áldozatául és begyűjtött egy BFD-t. Soma, Mór épp hogy belepróbálhatott a rajtba, míg Mili nem is tudott részt venni betegsége miatt a mai napon. Végül a sárga csoportnak ment végig egy futam, a többiek pedig futam nélkül zárták a napot.

Második versenynapon, a tervezettnek megfelelően 10-kor kezdtünk. 10-17 csomós 285-300-ról fújó szélben rendeztek 3 futamot. Végre futam! Olivér első futam kivárását követően egy 7-el kezdett, míg Soma napi legjobbja 21. , Mór 32. , Mili 53. Az érdekessége a napnak, hogy a nyíltvízről megmaradt nagy hullámokból még maradt, amik 80-fokról jöttek, de az áramlás 225-ről folyt 20 métert percenként, a szél pedig 10-15 fokokat játszott. Így ezt a 3as játékot összehangolva kellett, végig menni a pályán, melynek a ritmusát próbáltuk megtalálni.

A harmadik nap egy gyenge szeles napnak néztünk elébe. Már a döntő sorozatnak megfelelő beosztással. ezüst csoportba Olivér, Soma, bronzba a Mór, és smaragdban pedig a Mili. A reggeli partról fújó 7-8 csomós szélben több futam és rajt próbálkozás volt (mind fekete rajt), de végül a szél teljesen megállt és délután kettőig várakoztunk az új szélre. Sajnos a korai rajtokba itt is áldozatul estünk és az átlagban 25-35 hajós kiírás után, most Soma kényszerült egy futamot a motorosból végig nézni. Az új szél 5-7 csomó volt 160-170fokról viszont ehhez társult egy 15 méteres áramlás jobbról (200ról). Mili, és Mór a csoportjában a legjobb futamuk 8. volt és stabilan mentek elöl, Olivér és Soma csoportjában már nehezebb volt a feladat, hiszen a sok szigorított rajt után az ezüst csoport is sokkal színesebb versenyző palettával rendelkezett. Olivér legjobbja egy 25. lett, Soma pedig nem tudott javítani.

Az utolsó napra végül jött a helyiek várt friss szele. 3 futam a 260-280 fok közötti irányból 20+ csomó. Az áramlás 210ről 12-15m volt percenként, így a rajtnál ismét figyelni kellett, de alapvetően a szél erőre kellett hajazni. Ugyanis lyukakban jött le a szél. A korai rajtok miatt a Pin end is többet volt játékban. Fontos volt a ritmus, és nem feltétlenül működött az, ami az előző csoportnak, mivel más taktika kellett az erősödésben és más a gyengülésben. A csapat közepes futamokat tudott produkálni, így már nagy ugrásokra nem került sor.

Eredmény: Demjén Olivér 127 (34%), Kis-Szölgyémi Soma 168 (46%), Csekovszky Mór 215 (58%), Juhász Emília 279 (76%).

Összességében, egy igazán hasznos heten vagyunk túl, rengeteg üzemórával, egy elég színes és komplex helyszínről. Úgy gondolom sokat tanultunk, és a célját elérte a verseny, hiszen nem másra készültünk, mint a februárban megrendezésre kerülő palamosi versenyre, ami már kvalifikációs verseny lesz a magyar versenyzők számára.

A Gyapjas testvérek futamot nyertek az Észak-Amerika Bajnokságon

A Miami World Cup előtt Floridában versenyzett a magyar 470-es hajó. A verseny 9 futamos volt és 32 egység állt rajthoz, köztük a világ legjobbjai. A verseny első 3 futamja után a magyar fiatalok még dobogós helyen álltak, de aztán végül a 14. helyen fejezték be a Bajnokságot. Mindezt úgy, hogy a hetedik futamot megnyerték és mentek egy második és egy negyedik helyet is, így sikerült például a tavalyi junior EB győztes hajó mellett a tavalyi világbajnok párost is megelőzni, ami mindenképpen fantasztikus teljesítmény.

 

 A Körkapcsolás híreit a KWINDOO vitorlásverseny rendező és nyomkövető alkalmazás támogatásával hozzuk el.