A vitorlázás kortalan sport: egészen idős korig lehet űzni megfelelő fizikai felkészültséggel, rendkívüli összetettsége miatt azonban ez szinte minden szinten relatív magas fokú kell, hogy legyen, hiszen a körülmények függvényében túraversenyeken sokszor hasonló fizikai igénybevételre lehet szükség, mint a pályaversenyeken, legfeljebb alacsonyabb intenzitással. A jó alapok mindenképpen nélkülözhetetlenek, de ezekre természetesen más specifikus „felépítmény” szükséges a csúcsversenyzésben, és más a közepes versenyprogramot bonyolító vagy csak túraversenyeken, túrákon részt vevő vitorlázók számára.
A versenyvitorlázás kemény szellemi, mentális, elméleti és fizikai sport. Összetettsége és sokszínűsége szinte minden pillanatban más készségeket követel: rendkívüli erőnlétre és koncentrációra lehet közben szükség, hiszen gyors döntéseket kell hozni nagy terhelés mellett. Ez és a jó állóképesség minden szinten feltétel a vitorlázáshoz - bár nyilvánvalóan eltérő módon és mértékben igaz ez a csúcsversenyzők, a hobbiversenyzők vagy a túrázók esetében - , hiszen túrázás közben is akadhatnak váratlan kihívásokat tartogató helyzetek, főleg frissebb szélben.
Alapfeltétel tehát a jó erőnlét, hiszen a vitorlázók már gyenge-közepes szél esetén is sokat használják a testüket, folyamatos mozgásban vannak a folytonosan változó külső hatások miatt. Addig a szintig azonban, hogy a fizikai állapot ne befolyásolja a döntési képességeket, rengeteg munka árán lehet eljutni. A hozzávetőleg egyórás pályaverseny futamokon – persze a szélerőtől is függően - sokszor tartósan magas pulzusszámmal dolgoznak a versenyzők - vitorlát kiengedni, behúzni voltaképpen folyamatosan kell. A csúcsversenyzőknél a terhelés mértéke akár olyan oxigénhiányos állapotot is eredményezhet, hogy alig látnak, miközben másodpercek alatt kell taktikai döntéseket kell hozni, és nem törhet meg a folyamatos koncentráció. Mindemellett az egyes szakaszokban az izommozgás során alig van olyan izom a testben, amit ne használna a versenyző.
A középszintű versenyzők évente körülbelül százhúsz napot töltenek vízen, a fiatal, de már nagyobb utánpótlás osztályokban versenyző vitorlázók nagyjából száznyolcvanat. A csúcsversenyzők felkészülése rendkívül specifikus amellett, hogy egy verseny alatt a hátuk, a karjuk és a lábuk óriási terhelésnek van kitéve.
Azon túl, hogy a vitorlázás során alig van olyan izom, ami ne kapna terhelést, a fizikai felkészülés során van pár fő csapásirány, amit érdemes megszívlelnie a kizárólag hobbi célból hajózóknak is. A lábizmok fejlesztése során egyaránt dolgozni kell a hajlító- és a feszítőizmokra: ha csak az egyiket fejlesztjük, könnyen sérülésveszély alakulhat ki. Ugyanez érvényesül a lógásnál, a hajó kiülésénél is: ha a has túl erős, akkor gerincproblémák alakulhatnak ki. A vitorláshajóban sportági különlegesség, hogy jellemzően nem tolunk, csak húzunk, így a toló- és húzóizmok fejlesztése között előfordulhat eltérés.
A hobbiszinten – például a one design tőkesúlyos vagy a nemzeti osztályokban - versenyzők akár több hajóosztályban, különböző posztokon is vitorláznak: számukra nem annyira a specifikus, inkább a funkcionális izomzat fejlesztésén keresztül az általános erőnlét, állóképesség és koordináció a fontos.
A megfelelő izmok kellő erejének hiánya, az izületi mobilitás korlátozottsága a vitorlázásban a terhelés hatására könnyen sérülésekhez, deformitásokhoz vezethet, ezért a mozgatórendszer tervszerű fejlesztésének jelentős preventív szerepe is van. A megfelelő általános fizikai állapot sem elegendő a sérülésmentes vitorlázáshoz: a sérülések megelőzésének első és legalapvetőbb előkészülete a megfelelő bemelegítés. „A bemelegítés két nagyon alapvető szempontból is az egyik legfontosabb folyamat. Egyrészt a sérülésveszély elkerülése miatt, mert ha az ízületeket bemelegítés nélkül, hirtelen elkezdjük mozgatni, akkor komoly sérülésveszély állhat fenn” – mondja Berecz Zsombor az olimpiai Finn Dinghy osztály világ- és Európa-bajnoka. „Másrészt egy nem bemelegített izommal nem lehet olyan erővel és intenzitással dolgozni, mint a rajt előtt megfelelően bemelegítettekkel.”
Az átlag vitorlázó számára persze nem szükséges olimpiai szinten felkészülni, de a hobbi szinten versenyzők és a túrázók számára is erősen ajánlott mind a bemelegítés, mind a nyújtás, izomlazítás. A kor előrehaladtával, azaz a nem utánpótlás korú vitorlázók esetében érdemes mindkettőre egyre nagyobb figyelmet fordítani: míg az izmok és ízületek rugalmassága folyamatosan csökken, a környezeti hatások nem változnak - bármikor szükség lehet egy-egy olyan hirtelen mozdulatra, amely megfelelő fizikai előkészületek hiányában akár hosszabb távon is nehezen gyógyuló sérülésekhez vezethet.
A megfelelő bemelegítés és levezetés mellett segítséget nyújthatnak a Meru Sportcare termékei. A sportolók bevonásával kifejlesztett sportkrémek közül a bemelegítőgélek használata ajánlott edzés, illetve verseny előtt. A Warm enyhébb időben, rövidtávú terhelés alkalmával javasolt, a Thermo és Hot hosszabb távú edzés vagy verseny során is tökéletes támogatást nyújt.
A regenerációban az ízületvédő Flex mellet az izomlazító és a fájdalmat is enyhítő Help játszik fontos szerepet, akárcsak az újdonságnak számító Magnézium olaj spray, amely izomgörcs, izomláz és izomfáradtság esetén gondoskodik a tünetek enyhítéséről.
Csatlakozzatok a WOW közösséghez: aki most regisztrál, azt Meru termékmintákkal ajándékozzuk meg, hogy kipróbálhassa a sportoláshoz hasznos bemelegítő és edzés utáni hűsítő krémjeiket!
Regisztrálni itt tudtok:
https://mailchi.mp/womenonwater/registration
