Már második hete száguldoztak ott jégszánjaikkal, amikor telefonon beszéltem Sipos Péterrel (Sipi), a magyar Finnezés atyamesterével, és azon nyomban eldőlt, hogy mit is fogok csinálni másnap, január 29-én, szombaton. Nem kellett sokáig győzködnie, hogy jó lesz ez, sejtettem mi vár ránk, mivel akkor régen, évekkel ezelőtt már volt szerencsém jég vitorlázni. Gyors körtelefon, hogy csatlakozik-e hozzám lelkes sporttárs, hogy az odavezető hosszú úton is jó társaságban röpüljön az idő. Detrekői Zsuzsa, aki már régóta fente a fogát a jégszános vitorlázás kipróbálására, a száguldás élményének megélésére, azonnal igent mondott. Így, már a másnapi kora reggeli indulás és a 240 kilométeres oda, majd visszakocsikázás is vállalhatóvá vált.
Szombaton, 11 órakor ott álltunk a befagyott tavon, a szikrázó napsütés miatt napszemüvegben, a lassanként élénkülő szélben. A jégen várakozó szánon felhúztuk a vitorlát és már indulhatott is a száguldás. Ha még soha nem jégszánoztál, akkor elmondanék néhány dolgot róla. Kedvcsinálónak szánom, és máris mondom, hogy nem baj, ha hozzáértő, profi segítségét veszed igénybe, már a kezdő lépések megtételekor. Rögtön azzal kezdem, hogy fék az nincs. Idézném is rögtön a Spaceballs (Űrgolyhók) című film idevonatkozó mondását: „Nem fékezünk senki kedvéért”. Ha meg akarsz állni, akkor azt a vitorla ráengedésével, időben megkezdett lassítással és a tervezett parkolóhely előtti szélbeállással teheted meg. Egyszerű ez, ugye? A jégvitorlással a vitorla fokozatos, teljes behúzásával gyorsítasz, és az egyre nagyobb sebesség miatt, igen finom kormánymozdulatokkal vezeted a szánt. De minek is magyarázom, inkább nézd meg!
Vigyázat! Akit elkap a gépszíj, az könnyen függővé válik. Jó példa erre, a jégszános csapatnak szállást biztosító Szegvári László, a tó parti Tündérvölgy Vendégház tulajdonosa, aki Sipi útmutatásával egyik nap kipróbálta ezt a sportot, majd másnap, már, mint egy jégszán büszke tulajdonosa száguldott a tükörjégen. Azonnal meglátta és meg is szerette a tó téli kihasználtságát ugrásszerűen megnövelő, és a helyiek érdeklődését is felkeltő játékszerben rejlő lehetőséget. Erről beszélgetnek Sipivel:
Délután, még naplemente előtt egy közös uzsonna, majd a széltől kipirult arccal, és a jó levegőn végzett sportolástól kellemesen elfáradva elindultunk haza. Szuper kis napunk volt, köszönjük. Sipi, sokunk által kedvelt mondásával zárom rövid beszámolómat: „A foglalkozás elérte a célját”.
Jó szelet, kemény fagyot!
Ujvári Gábor
