A felmérés elvégzése rendkívül egyszerű, bárki bármikor egyedül is végre tudja hajtani.  Kint a vízen, a Balaton különböző pontjain, a keleti vagy nyugati medencében, az északi vagy déli part előtt egyaránt, a parttól különböző távolságokra megállva, a szemünkre bízva megbecsüljük távolságunkat a parttól. Feljegyezzük a becsült adatot, majd rögzítjük a helyzetünk GPS-koordinátáit.  Ezek után a fent említett programban az általunk felvett GPS-koordinátákra felviszünk egy „új helyjelzőt", majd a „vonalzóval" a tetszés szerinti mértékegységben lemérjük a távolságot a tartózkodási helyünk és az onnan általunk viszonyítási alapként nézett partszakasz között.  Ezek után nincs más dolgunk, mint összehasonlítani a becsült és a mért(nek tekintett) távolságok közötti eltérést.

Különböző méréseinknél átlagosan mindössze tízből egy becslés tért el 10 százalékon belül a valóstól, ám a legtöbb esetben többszörös(!) volt a különbség.  A legnagyobb tévedés egy kissé tagolt északi parti részen a becsült kb. 2 km helyett csupán kb. 350 m volt!  A legtöbb esetben távolabbinak becsülték a helyzetet a ténylegesnél.  Az igazán meglepő azonban az volt, hogy a becslések pontatlansága független volt a helyszíntől, a napszaktól, az időjárástól, de még a személytől, illetve annak tapasztaltságától is.
A távolságbecslés igen fontos dolog, amit a mai, digitális ketyeréktől zümmögő világunkban méltánytalanul elfeledünk.  Akár egy túrán, akár egy manővernél, akár egy esetleges segélykérésnél azonnal létfontosságúvá válhat.  Ezt a régebbi generációk még tanulták honvédelmi ismeretek címszó alatt, ám mára a múlt ködébe veszett.
A távolságbecslés segédeszközei akkor jók, ha gyors és egyszerű a használatuk.  Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a testünket, bizonyos testrészeinket hosszmérésre is felhasználhatjuk, lásd hüvelyk, láb, öl, stb. (Ahogy a régi angolszász tanmese is mondja: „Három nő ül egy padon.  Milyen széles a pad?  6 láb, 3 hüvely...") Az már kevésbé ismert, hogy a távolság- vagy szögmérést hogyan végezhetjük el.  A gyakorlatban bevált módszerek közül a két legpraktikusabbat mutatjuk be.
A kéz mindig kéznél van!  A kezünk méreteinek, a távolságra vonatkozó szorzóknak, továbbá az általuk a látómezőből kitakart részeknek az összefüggései az alábbiak:
-  ököl    x 6                   10°
-  hüvelykujj    x 30         2°
-  ½ hüvelykujj    x 60     1°

Alkalmazásuk úgy történik, hogy kinyújtjuk a karunkat egyenesen magunk elé, majd a parton kinézünk mondjuk egy megtermettebb embert, aki legyen kb. 2 m magas.  Ha a kinyújtott karunk végén vízszintesen elfordított hüvelykujjunk, tehát az ujjunk szélessége pont megegyezik az ember magasságával, akkor a távolságunk az embertől 2 m szorozva 30-cal, azaz kb. 60 m lesz.  Ez esetben vagy már a déli part egyik homokpadján „nyaralunk” a kishajónkkal, vagy még az északi part előtt is a mielőbbi fordulást fontolgatjuk.

Sokkal megnyugtatóbb, ha mondjuk egy tízemeletes vízparti szállodát takar el a hüvelykujjunk, hiszen egy emelet magasságát kb. 3 méterrel számolva a szálloda magassága kb. 30 m., és az attól való távolságunk 30 m szorozva 30-cal, azaz kb. 900 m. lesz.
A második megoldás egy kicsit pontosabb becslést tesz lehetővé. 

A mellékletben pdf-fájlként szereplő lapról kivágjuk a karunk hosszúságának megfelelő méretű kártyát.  (Figyelem, csak pdf-ként nyissuk meg és nyomtassuk ki, különben megváltozik a mérete, s onnantól használhatatlan!)  A pontos méretet úgy vesszük le, hogy kinyújtott karunkkal magunk elé tartunk egy lapot, majd lemérjük a lap és a szemünk közti távolságot.  Aki tartósabbra, strapabíróbbra kívánja elkészíteni, az műanyag lapra is felragaszthatja és lelamináltathatja.  Nagyon praktikus, mivel a mérete nagyjából megegyezik egy bankkártyáéval, így akár az irattartónkban, akár a pénztárcánkban elfér, és gyakorlatilag mindig nálunk lehet.
A használata megegyezik az ököl vagy a hüvelykujj használatával.  A karunkat egyenesen kinyújtva magunk elé tartjuk a karhosszúságunknak megfelelő kártyánkat, és a távolban kinézett viszonyítási pontot, személyt vagy tárgyat, helyesebben annak hozzávetőleges méretét beszorozzuk az általa a skálán elfoglalt méretével.  A kártyánkat megfordítva szögmérésre is használhatjuk ugyanezzel a módszerrel, akár vízszintes, akár függőleges vetületben.

A parton kinéztünk egy megtermettebb, kb. 2 m magas álló embert

A skálán „x30"-ig ér

Figyelem!   Az alsó illesztési pont nem a kártya alja, hanem a legalsó, az ún. „alap- vagy bázisvonal!

A parton lévő viszonyítási alap, egy kb. 2 m magas ember, aki a skálán a „x30" magas, tehát 2 x 30 = kb. 60 m távolságra van tőlünk.

Mindkét módszernél feltétlenül érdemes olyan viszonyítási alapokat kiválasztani, amiknek legalább nagyjából ismerjük a méreteit.  Jó szórakozást kívánok mindenkinek szélcsendes időszakokra, vagy unalmas téli napokra!  

A távolság és szögmérő kártyák letölthetőek ITT.