Felkészülés
Sokáig kérdéses volt számomra, hogy az idei TBS Nagydíjon milyen hajóval fogok rajthoz állni, mi olyan gyors, kényelmes, könnyen kezelhető és egyedül sem annyira túlvitorlázott, amivel akár helyezést is el lehet érni. Miután Fináczy György megtette külön felajánlását a versenyre, nem volt semmi kétség, hogy 8 MOD osztályban kell indulnom, hiszen a hajók egyforma jellege miatt a kormányosok tudása fog várhatóan dönteni, nem pedig a különböző félszeles és hátszeles vitorlák arzenálja.  Az pedig szintén biztos volt, hogy ezért a gyönyörű üvegtoronyért nagy verseny fog kialakulni, kemény ellenfelekkel és legalább 8 hajóval.

Erdős Bálint a 8-as bajnokság előtt felajánlotta a hajót, melyet 3 héttel a verseny előtt már Balatonfüreden tárolhattam, így a különböző munkálatok a hajón könnyen kivitelezhetők voltak. A hajókezelés gyakorlása érdekében pedig elindultam szólóban a Félszigetkerülőn és sok éjszakai és nappali vízi edzésen vettem részt.  Ennyi idő a felkészülés jegyében elhitette velem, hogy reális cél az osztályban való győzelem.

A verseny rajtja
A nevezés előtt kevéssel már tudni lehetett, hogy az alacsony vízállás miatt a keszthelyi pályajel Györök elé kerül, ezzel együtt senki nem ígért sokkal rövidebb versenyt, a szél irányára és erejére sem lehetett biztos előrejelzést jósolni.A verseny délelőttjén, pénteken K-DK-i szél fújt 5-6 csomós erősségben. A cső irányára merőlegesen kirakott rajtvonal arra csábította a vitorlázókat, hogy alsó bójánál elrajtolva, majd lehetőleg hamar fordulva futatott kreuzos menetben haladjanak a szoros irányába. Ki is alakult egy nagy tumultus a lee-bójánál, ami azt a veszélyt rejtegette, hogy egymás fordulóira várva sok időt vesztegetnek majd el az ott rajtolók. Eközben a rendező motorosnál egyből balcsapáson indulva és némi felpörgésben reménykedve rajtoltam el, ami hamar be is következett, kihasználva, hogy a 8-as milyen éles, szépen jöttem fel alulról és két fordulóval már a THE előtt voltam, összetettben a 3. helyen. Az előre bekészített spinnakert gyorsan felhúztam és a 95 m2-es golyóval jó mélységet tudtam menni, egyenesen Boglárt megcélozva.

A szél Szárszó előtt fordult meg először, az új iránya DNy-i lett. Közvetlen ellenfeleim ebben a pillanatban a vezető Farky, harmadik helyen pedig Fazekas László voltak. Farky komoly tempót diktált, így együtt takkolgattuk a déli part mentén, majd Badacsonynál már annyira elhúzott, hogy inkább hátrafelé volt érdemes nézni. Bár az összetett második helyem még Györökig biztosnak tűnt.

 

A mélypont
Ekkor jelent meg mögöttem Rick Gergő, Peet, Farkas Bence és Oroszlán Peti, de Lajos a Nelsonnal is egyre jobban közeledett. Fonyódnál a hegy mögül úgymond „bekukkantott a déli", így a parthoz közelebb lévő hajóknak egy bizonyos szélcsíkon felpörgött, négy hajó meg is előzött.A györöki fordulónál aztán túl szűken vettem a hatalmas HUNCAT-katamaránt és felakadtam a horgonykötelére. Ezzel és a közvetlenül utána következő rossz spi-húzással kb. 4-5 percet vesztettem. Noha nem jártam olyan rosszul, mint például Peet, akinek az egyik orrsudár merevítő drótkötele szakadt el és fél órát volt kénytelen szerelni a sötétben, mégsem éreztem túl jól magam.
Almádi felé
Sokat segített közben a barátok bíztatása és az, hogy éjszaka is edzettem hátszeles vitorlával, így Györöktől Földvárig 3 hajót visszaelőztem. Ekkor értem utol Rickyt, akivel aztán gyakorlatilag a befutóig match race-eltünk, halzolócsaták, előzgetések oda-vissza minden mennyiségben.  Alsóörs előtt inkább a víz közepén vitorlázva úgy tűnt, beelőzőm még Piculát is, aki évről évre hisz a tuningolt Vizes 8-asban és ezt rendre kiváló vitorlázással be is bizonyítja. Csakhogy Gergő még inkább kiment szélért a víz felé és jobb szögön közelítve az almádi pályajelet 4 perccel hamarabb vette előttem. :@#!%

Aligától a befutóig
Ekkor még mindig fent volt a Györöknél felhúzott spim, de a szél túl éles lett és súly nélkül bizony nem tudtam tartani az aligai jelet, ezért leszedtem és génuára váltottam vissza. Picula gennakerrel valahova a BFYC irányába haladt, várható volt, hogy hamarosan reacherre cserél és alulról visszaelőz. Előttem pedig egyre jobban kezdett növekedni egy top-fény, meg voltam győződve, hogy Gergő már vette az aligai jelet és jön velem szemben. A szél nagyon legyengült, alig mozogtak a szálak, amikor feltűnt az előttem lévő 8-as fartükre, Gergő nálam élesebben a bója alá haladt, de túlságosan préselt a kis szélben, így jobban futtatva alulról sikerült kikerülnöm, ráadásul jó hír volt, hogy Picula is mögém ért be. Nagyon hamar kellett felhúznom újra a golyót, hisz Füred felé egy DK-i frissülésben gyors szökésre adódott lehetőség, bár még mindig nem lehettem biztos semmiben sem. Alsóőrstől visszafelé aztán annyira eltűnt a környékről mindenki, hogy pánik lett rajtam úrrá: lehet, hogy újra dél felől visszaelőztek és a szélcsendben bizony bele fogok ragadni egy olyan lavórba, amiből majd csak délután fogok kikerülni. 
Csopak előtt kezdett feljönni a szombat reggeli Nap, mellyel kiderült az is, hogy vonalban lejjebb Picula és Gergő is kissé közelebb vannak a célhoz, ha nem húzok fel valami könnyű vitorlát, könnyen lemaradok. A spiből amolyan rögtönzött Code 0-t csinálva araszoltam a cél felé, szépen elcsúszva Gergő felett, de ekkor már Peet is megjelent gennakerrel. Mindent elmond az utolsó 4-5 kilóméterről az, hogy legalább tízszer húztam fel és le a golyót, és folyamatosan  a cél és az ellenfelek közti távolságot méricskéltem.

 

Végül egészen utolérve az 5. helyezett Fa Nándor mögött reggel 8:00:02-kor 20 óra vitorlázás után a hatodik helyen értem célba. Sokat köszönhetek a mögöttem fél órával, de alig 60 méterrel befutó Rick Gergőnek, hiszen úgy tűnt, hogy végig kölcsönösen hajszoltuk egymást előre a Cél felé. Szintén nagyon szép eredmény csapattársam, Oroszlán Péter harmadik helye az osztályban, aki Gergő után érkezett a végén, de Györöknél megmutatta, hogy is kell ezt csinálni, hiszen vezette a 8-as mezőnyt.

Ezzel a versennyel úgy érzem, hogy az eddigi legjobb szezonomon vagyok túl. A Kékszalagig a  Principessa felkészülésben vettem részt, itt egy szép bronzéremhez segítettem a csapatomat, majd a One Design osztályokban, elsősorban a J24-ben , illetve Sch22ben, 8MOD-ban,  X35-ben, valamint még az F18-ban versenyeztem, sok osztályban közülük csak a Magyar Bajnokságon.  Jövőre a Kékszalagot tekintem fő célomként a Princi csapatával, egyéniben pedig szeretném megvédeni a TBS címemet.

 

A cél elérésében a következő támogatóim segítettek:
-Erdős Bálint
-Principessa Yacht Club
-Róth György, a Pannon Yacht Charter és a Silver Kikötő
-Hajóvillamosság Major Zoltán
-a BYC csapata-barátnőm, barátaim és a családom

In memoriam: Sárközy Lóránt (1938-2008)

 

Sárközy András