Ha ez ilyen egyszerű lenne! Amikor a közel két métert merülő Jeanneau 36i tulajdonosa tavaly ősszel már képtelen volt kimozdulni a kikötőböl akkor elhatározta, hogy megrendel egy rövid, tavi kílt, hogy többé ne csúfolhassák a hajóját „talponállónak".

Jöttek persze a jótanácsok, hogy a problémát „okosban" is meg lehet oldani, csak ki kell metszeni egy darabot a bulba és a fenék között és szépen visszahegeszteni. Még referencia is lett volna, de kérdés, hogy mire?

A tőkesúly tömege, felülete, a bulba formája mind mind befolyásolja hajónk teljesítményét. A mélykíl kimetszéses lerövíditésével csükkentjük a felületet, és magasabbra kerül a változatlan tömegű bulba. Ezzel tönkre is tettük a hajónk laterál egyensúlyát  épúgy mint a stabilitását.

A rövid kíl szélesebb pengén nagyobb tömegű ráadásul eltérő formavilágú bulbát visel. Sem a felület sem a visszaállító nyomaték nem változik, annak ellenére, hogy a rövid változat nehezebb.

A kíl palást átvágásával ráadásul fennáll annak a veszélye, hogy a bulbát a hajófenéken át rögzítő hosszú kílcsavarokat is át kell, hogy vágjuk, amit a rövidítés során már igen körülményes összehegeszteni.

Tanulság? A hosszú kílt nem szabad házilagosan rövidíteni, ha nincs elég pénzünk egy új gyári cseredarabra, akkor inkább imádkozzunk, hogy legyen elég víz a tóban. Sokan most ezt az utat választhatták, láthatóan sikerrel. Félek azonban, hogy a hit és az optimizmus nem elég. A globális trendek ujabb száraz időszakok bekövetkezését valószínüsítik. Érdemes felkészülni!

Gerő András