A II. világháborúban Benacsek Jenő tervei alapján a Balatonfüredi Hajógyárban megépült Mutyi nevű hajó, több mint 60 évnyi „száműzetés” után hazatért, és a 2022-es idénytől ismét szelni fogja a Balaton hullámait.

Ugyan nem külföldről megvásárolt hajó, de az osztály aktív hajóinak létszámát bővíti a 16-as rajtszámú Emese, amelyet a sajnos régóta betegeskedő Halász Gyulától idén vásárolt meg a Hegymegi család. Reményeim szerint az Emese a 2022-es évtől „Csipkerózsika álmából" felriadva ismét gazdagítja az osztály közösségét. Jelenleg ugyan még nincs versenyképes állapotban, de szívből kívánom e patinás vitorlázó család számára, hogy sikerüljön nekik az Emesét visszavarázsolni abba az állapotba, amelyben sok-sok éven át Halász Gyula is tartotta.

Mindenképpen pozitív dolognak tartom, hogy a hajóosztályba tartozó hajók zöme kiváló állapotban van. A Balaton „Királynőinek” tulajdonosai, kiemelt gondot és rengeteg energiát fordítanak hajóik jó állapotban tartásához. Ez sajnos nem minden esetben társul a versenyzési kedvvel, de erről majd a következőkben írok részletesebben.

Az év pozitív eseményei közé tartozik a 9-es számú hajó, a Trinidad újbóli versenybe szállása. A néhány éve újjászületett hajó Goszleth Marcell kormányzása mellett megérdemelten nyerte meg a 2021. évi Magyar Bajnokságot a hajóosztályban. 

A Trinidad látszik a kép jobb oldalán

Ha már a bajnokságnál tartunk, soha nem látott izgalmakat hozott az idei bajnokság. A megrendezett 7 futamból 4-et különböző hajó nyert, és rengeteg volt az úgynevezett „körbeverés”. Egy példával szemléltetve ezt: a Mágia nevű hajó kormányánál ülve a Trinidad mögött összetettben a 2. helyen végeztünk úgy, hogy ugyan nyertünk futamot, de ugyanakkor volt olyan futam, ahol utolsóként futottunk be. Ezzel nem voltunk egyedül. Számomra ez azt jelentette, hogy a bajnokságon részt vevő hajók, és kormányosaik közel azonos potenciált képviselnek. Ez egy versenyosztály számára a legfontosabb ismérv. 

Kiemelten jónak tartom a Magyar Vitorlás Szövetség klasszikus hajóosztályokhoz való hozzáállását. Osztálykapitányként azt tapasztalom, hogy azokat a problémákat, amikkel az MVSZ-hez fordulok, nem söprik le az asztalról, hanem lehetőségükhöz képest érdemben próbálnak segíteni. Ezzel nem azt mondom, hogy nincsenek megoldatlan problémák. A hozzáállást azonban példaértékűnek tartom! Amikor majdnem 3 éve elvállaltam az osztálykapitányi 5 éves mandátumot, két alapvető célt tűztem ki magam elé:

Az egyik a hajóosztályon belüli ellentétek elsimitása. A másik az osztály aktivitásának növelése. A pozitív események közé tartozik az első. Ennek egyik jele, hogy idén végleg rendeződött a 26-os rajtszámú Manöken nevű hajó osztálystátusza, és Gömbös Loránd sokszoros magyar bajnok személyében egy értékes taggal bővült az osztály, immáron visszafordíthatatlanul. Úgy látom, hogy az aktívan versenyző hajók tulajdonosai tisztelettel és megbecsüléssel fordulnak egymás felé. Versenytársakat és nem ellenséget látunk egymásban.

Ami a másik célt illeti, itt a sikert felemásnak érzem. Kialakult egy messenger-csoport az osztályon belül, ahol aktív kommunikáció zajlik, és percek alatt el tudjuk egymást érni. Létrejött egy „kemény mag”, akik könnyen mozgósíthatók, és igen aktívan versenyeznek. Idén például első ízben került sor arra, hogy a tavaszi Klasszikus Szóló Versenyen 3 hajónk is rajthoz állt (Kékmadár – Wossala Kristóf, Persona – Matyasovszki Géza és Glückauf – Újhelyi-Gáspár Miklós). Még októberben is elvitorláztunk 3 hajóval Balatonlellére, hogy a Rudi Trans négykezes őszi versenyén elinduljunk (Glückauf, Persona, Mágia). A Magyar Vitorlás Szövetség által az osztályaktivitáshoz szükséges feltételeket könnyen teljesítjük. (Erre büszke vagyok, mert 6-7 éve az osztály majdnem megszűnt.)

A Videoton által rendezett Almádi Kupán idén 11 egységünk állt rajthoz. Ezzel évek óta ez a legnépszerűbb versenyünk. Ez elsősorban Dr. Szilbereky Józsefnek köszönhető, aki több mint 25 éve elképesztő energiát és összegeket fordít a verseny megrendezésére. 

Ugyanakkor az immáron 23 hajóból álló osztály fele egyáltalán nem versenyez. Van olyan hajó, amely Svédországból, évekkel ezelőtt került a Balatonra, de az osztállyal semmilyen kapcsolatot nem tart (Pirat). Itt kell megemlítenem a kerekedi kikötőben álló hajókat. Ez a klub, amely egyébként az egyik legaktívabb versenyzői háttérrel rendelkezik, 5 egységünknek ad otthont (Kabala, Meotis [korábbi nevén Lucifer], Hárpia, Vészmadár, Regulus). Ezekből a hajókból a versenyeken egyetleneggyel találkozunk évek óta (Hárpia). Csalódottsággal tölt el, hogy a Klasszikus Kupa azon állomásán, a Kerekedi Klasszikus Kupán, amelyet ez a klub rendez, ezekből a hajókból csupán a már előbb említett Hárpia áll rajthoz. Ezen a hétvégén ugyan benépesül a klub a klasszikus hajókkal, ám ezek a hajók, leponyvázva állnak a kikötőben. Nem csoda, hogy a klasszikusok újabban új néven nevezik a klubot a fentiek miatt: „schärenkreuzer temető”. 

Problémát jelent a hajóosztály tulajdonosainak öregedése. Ez egyébként általános probléma a klasszikus osztályoknál. A 30-as cirkáló osztályban 4 tulajdonos is 70 év feletti. Példaértékű, hogy egy kivétellel mind versenyez. Van olyan hajó, amely esetében az utódlás megoldott, de a többségében kérdéses. Ezúton is nagy szeretettel gondolok a hajóosztály élemedettebb korú tulajdonosaira. Jó egészséget és még hosszú ideig tartó közös versenyzést kívánok nekik!

Eladósorba került 3 hajó az osztályban. Ezek a hajók nem versenyeznek, de jó állapotban vannak. Van közöttük 1945 előtt épült fa, és van közöttük ezt követően épült műanyag héjú fa deckkel. Bízom benne, hogy ezek a hajók hamar olyan gazdára találnak, akik az osztály aktív, versenyző magjához ognak csatlakozni.

Nagy sikerrel zajlott le idén is – immáron harmadik alkalommal – a 30-as túra. Ezúttal 4 napos túrán vettünk részt 6 hajóval (Bohó, Kékmadár, Persona, Mágia, Addio IV, Glückauf).

Az útvonal a következő volt: Balatonföldvár – Fonyód – Szigliget – Hazaút. Évek óta remek hangulatban zajlanak ezek a túrák. Elsősorban azt emelem ki, hogy ezen a néhány együtt töltött napon a közös neszélgetések, az étkezések, a borozások során közelebb kerültünk egymáshoz és úgy érzem, valódi közösséget alkotunk. Remélem, hogy jövőre azok a hajótulajdonosok is kedvet kapnak a közös túrához, akik a versenyeken nem találkoznak a többiekkel. 

Idén, sok év után ismét megválasztottuk a technikai bizottságunk tagjait. Rendbe szedtük az osztályelőírást és a Szervezeti és működési szabályzatot. A következő években folytatódhat az a munka, amely a nemzetközi 30-as cirkáló osztályelőírás és a magyar osztályelőírás különbségeit próbálja tompítani. Végezetül a további tervekről. 5 éves mandátumom legfőbb célja egy olyan nemzetközi verseny megrendezése a Balatonon, amelyen külföldi 30-as cirkálók is részt vesznek. Az elmúlt években sikeresen vettem fel a kapcsolatot a külföldi hajóosztályok elnökeivel (német, svéd), akik jelezték részvételi szándékukat egy ilyen eseményen. Terveim szerint erre 2023-ban kerülhetne sor. Mivel egy ilyen hajó szállítása igen költséges, ezért csak úgy lenne értelme egy ilyen rendezvénynek, amennyiben 10-14 napos eseménysorozatot szerveznénk. Ennek során kerülne sor a nemzetközi versenyre (amely egyben a nyílt azévi Magyar Bajnokság is lenne), az Almádi Kupára, vagy a Kékszalagra, illetve a versenyek között egy közös túrára, amely az azévi 30-as túra lenne. Ehhez azonban nem csak szervezők, illetve támogatók kellenek, hanem elsősorban az, hogy az osztály tagjai gondolják át, részt kívánnak-e venni egy ilyen nagy horderejű eseményen, amely a Balatonon eddig sohasem volt. Amennyiben 9 hajó jelezné csak a részvételi szándékát (mint az idei Magyar Bajnokságon), akkor neki sem érdemes állni. 15 fős hazai versenylétszám mellett (ami egyáltalán nem lehetetlen), viszont már érdemes nekiállni. 20-25 darab 30-as cirkáló még sohasem vitorlázott együtt a magyar tengeren. Hátha összejön.

Ezzel az „álommal” kívánok valamennyi vitorlázó sporttársamnak békés és boldog ünnepeket és eredményes 2022-es versenyszezont!"