A balatonfüredi Szabadidő és Konferenciaközpontban több száz néző előtt álltak színpadra a TEDxBalaton meghívott előadói.  Témaválasztásban minden előadó kötődött a Balatonhoz. Megtudhattuk mi motivál egy vegán étterem tulajdonost, a Tihanyi Bencés Apátság perjelét, egy illatorientált parfümőrt, vagy egy amatőr közösségi hajóépítőt. A teljes programot nem fogom ismertetni, hamarosan elérhetővé válik az összes előadás a TEDx YouTube-os felületén.

Ha most egy hét után megkérdeznének melyik előadó gyakorolta rám a legmélyebb hatást, bizonyosan Dr. Kocsis Janka gyógyszerészt választanám. Miért ne pisiljünk a tóba? Tuss Miki örökbecsű mondása: „amíg a sirályokat nem pelenkázzák, addig hadd pisiljünk a tóba” számomra érvényét vesztette. A madarak és az emberek táplálékbevitele között a gyógyszerfogyasztás jelent meghatározó különbséget. Jelenleg a Balatonból 69 különböző hatóanyag mutatható ki, melyek mérgezik a vizet, a halállományt és bele kerülhetnek ételeinkbe. Ha mi nem is, a madarak eszik a halat, majd a partot trágyázzák vegyszeres ürülékükkel. Senki ne gondolja, hogy ő ilyen anyagokat nem ürít! A gyógyszereken, drogokon kívül az alkoholos italok, a kávé is tartalmaznak élő vizeinkre káros összetevőket.

Ezeket a nehezen vitatható állításokat némileg árnyalják a Duna Bizottságnak tulajdonított megállapítások, mely szerint a zárt fekália és fenékvíztartályok miatt a folyóba jutó szennyeződést lebontó baktériumok száma oly mértékben csökkent, hogy állítólag a kisebb hajók számára engedélyezett az ürítés. (A gyógyszer maradványokkal nem foglalkoztak)

Hasonlóan érdekfeszítő gondolatokat osztott meg Dr. Zilinszky András ökológus a tóba vitt szennyezőanyagok forrásáról. Kialakult képünk van a tipikus pecásról. Körbe a 200km-es parton mindenhol jelen van, gyakorlatilag lassan már évszakoktól függetlenül, minden időpillanatban. Felszerelésének elmaradhatatlan kelléke egy vagy két klasszikus, ovális, 18 literes festékes vödör az etetőanyaggal. Szakintézeti kutatások megállapították, hogy évente átlag 2000 tonna etetőanyag kerül a tóba melyből 8 tonnányi foszfor segíti a nemkívánatos alga túlszaporodást. Mielőtt bárki is meglincselné az első elébe kerülő horgászt, a vízgyűjtő területről bemosódó foszfornak ez alig több mint 5%-a. Azt gondolom, ez sem mentség, a bevitt etetőanyagok mennyiségét illene csökkenteni, összetételén javítani. A kenesei hajókiállításon láttam egy távirányított etetőhajót, amelyik képes az általa szonározott hal felett beküldeni a „moslékot”. Rick Csaba barátunk szerint a halakat nem etetni, hanem éheztetni kell! Szerinte ez a biztos fogás titka.

Bagyó Sándort nem kell, hogy bemutassuk. Ő az, aki nem hiányozhat egyetlen Balatonnal foglalkozó eseményről sem. Hatalmas nemzetközi szinten is pallérozódott tudását igyekezett megosztani, a vízimentés hátterét nem kellően ismerő hallgatósággal. Bemutatkozásának látványos és sikerrel kihasznált eleme egy üveg saját nevét viselő pálinka, melyről egy távolkeleti mentőexpedíció során kiderült, hogy filippínó nyelven „vihart” jelent. Előadásában nagy hangsúlyt fektetett arra az ellentmondásra, hogy az a közfeladat, amit magas színvonalon ellátnak, egyáltalán nem részesül normatív állami támogatásban, ezért kénytelenek a szervezet működését saját forrásokból és szponzorációkból biztosítani. Ezért hozták létre a BalatonHelp előfizetéses szolgáltatást, mely a díjmentes élet és baleseti mentésen túl - egy évre - technikai segítséget is nyújt a bajbajutottaknak.

Végül, de nem utolsósorban felidézném Tóth Balázs színes, szellemes előadását, mellyel láthatóan elkápráztatta hallgatóságát. Kreatív ötletei az elefántfürdetéstől a jég-kőrhintán át vezettek a „Balaton télen-nyáron menő” szlogenjéhez, melyet sikerült valódi tartalommal kitöltenie. A BL Yacht Club kikötője a téli Balaton egyik legmozgalmasabb színhelye, az aktív vitorlázás téli fővárosa. Személyes példája a bizonyítéka, hogy nem szabad a Balatonra, mint szezonális turisztikai célpontra tekinteni. Az innovatív megközelítés lehetővé teszi a még rejtőzködő lehetőségek kihasználásával az egész éves programkínálatot. Ötleteit, például a tóparti jégpályát - más települések is átvették, ami örömmel tölti el hiszen ezzel bővül a programkínálat, és ez a látogatók számán is megmutatkozik.

A program kiegészült pódiumbeszélgetésekkel olyan témákról, mint a „Balaton csökkenő vízszintje”, vagy a „Jövő fenntartható közlekedése szárazon és vízen”. A meghívott résztvevők a tudományos élet, és a gazdaság ismert szereplői voltak.

A szervezők talán alábecsülték a témák iránti érdeklődést, mert volt – a pódiumbeszélgetésekkel párhuzamosan futó - olyan nyitott beszélgetés „Bebírók és gyüttmentek” témakörben, ahol az előcsarnokban biztosított, kihangosítás nélkül elképzelt találkozón olyan sokan jelentek meg, hogy gyakorlatilag szétfeszítették a rendelkezésre álló infrastrukturális kereteket. A fokozott érdeklődés akár egy erre fokuszált TEDx-es konferenciát is indokolna.

A nézőtér karzatán - az alga-bárban - fermentált étel és italkülönlegességekkel ismerkedhettünk, miközben a TÁJTÉKA, a SZABADONBALATON aktivistái bővítették az intelligens tájhasználatról, a jövőbe mutató fejlesztésekről és kezdeményezések eredményeiről megszerezhető ismereteinket.

A vitorlázás is befészkelte magát a rendezvény előcsarnokába, ahol egy szimulátoron lehetett megízlelni a hajózás majdnem reális élményét.

A program finom borokkal, különleges gasztronómiai élményt nyújtó ponty-burger fogyasztásával és DJ Infragandhi zenéjével zárult.