A csapat Szentmarjai Gábor – Szenna, akit kis képzavarral a téli vitorlázás koronázatlan királyaként is lehetne nevezni, Keresztes István – Guszti, aki Szenna állandó szakértő segítőtársa, nagyon régóta vitorláznak együtt, Sárközy András – Maugli, akit nem kell bemutatni, valószínűleg több bejegyzett hajóosztályban nyert már bajnokságot, mint amiben nem, és én, aki szintén többféle, főleg klasszikus hajóosztályban versenyzem.

A hajó Szenna elhíresült hajója a Dopff, egy Svede 30-as, és mint egy jó svéd tervezésű hajó, nagyon bírja a szelet, északi tengeri körülményekre tervezték. Inkább alul van vitorlázva, aminek az eredménye, hogy akkor indul meg igazán, amikor a többiek már elkezdenek reffelni. Mindemellett elég kényelmes, van benne Webasto, emiatt út közben is lehet fűteni, illetve Wc és mini konyha is.

A cél tehát a Kéksál megdöntése volt, ehhez már csak időpontot kellett találni. Nyilván az időpont megválasztása egy nagy előny a nyári versenyhez képest, és ez január 28-ra esett, amikor az előrejelzések szerint egy nagyobb, fixen északi szél fog fújni, legalább egy napon keresztül. Természetesen itt sem sikerültek teljesen tökéletesen az előrejelzések, de végül a met.hu alapján igyekeztünk eljárni, ami egyébként a nyugati medencébe elég erős, 50km feletti szelet jósolt egész szombatra.

A trackerben Kopasz Balázs segített, előző nap aktiváltak egy snewisport trackert, ezen lehetett minket követni, és ebből látjuk a végleges adatokat is.

Némi eltérő álláspont után (éjjel kettőkor, vagy reggel hatkor induljunk) az indulás reggel fél ötkor volt a BYC-ből, pontosan 4:28-kor léptük át a Kékszalag rajtvonalát. Bár a partról még nem így nézett ki, de a szél az előrejelzésnek megfelelően elég erős északi volt, a hullámok pedig hál’istennek nem jöttek rossz irányból. A keleti medencét így nagyon gyorsan megjártuk, sötétben 7 csomó feletti átlaggal, három óra alatt elértük a csövet. Közben azért néha felmerült bennünk, hogy ki az az idióta, aki január 28-án hajnali ötkor vitorlázik a Balatonon, de aztán igyekeztünk elhessegetni a gondolatot, hogy esetleg nem lennénk normálisak. Sajnos a vártak ellenére nem kaptunk látványos napfelkeltét, borult volt az idő, és egész nap 0-1 fok körüli volt a hőmérséklet.

A nyugati medencébe érve először is Gusztival csináltunk egy rántottát, mert hát enni kell, aztán pánikba estünk, mert a széltérkép ellenére Földvár után belekerültünk egy széllyukba, és félő volt, hogy ezzel elúszik a rekord. Tudtuk, hogy a tavalyi csapat kb. két órát állt Tihany mellett, attól féltünk, hogy mi is egy ilyen vákuumba kerültünk. Szerencsére végül kb. fél óra alatt sikerült kikeveredni a lyukból, és ismét megindult a hajó normális tempóban. Itt rögtön el is tudtunk kezdeni irányra menni. Taktikát Szenna és Maugli állította össze közösen, ez elég jól sikerült, a trackert nézve, gyakorlatilag nyíl egyenesen mentünk Keszthelyre, és visszafelé szinte ugyanazon a vonalon jöttünk vissza. Két orrvitorlát váltogattunk a szélnek megfelelően, egy génuával és egy top génuával dolgoztunk, ez utóbbit néha le kellett szedni, hogy ne zavarjon be, ilyenkor általában meg is fagyott gyorsan a decken, ezzel is jelezve, hogy nem biztos, hogy erre tervezték.

Kb. fél 12 körül már elhagytuk a Györöki spiccet, és indultunk be a Keszthelyi virtuális bójához. Természetesen Keszthely nem hazudtolta meg magát, szokásos módon jöttek a 180 fokos szélváltók, és a teljes leállástól a 15 (?) csomós szélig minden. Végül egy északon maradós taktikával sikerült bejutni, némi gondot okozott, hogy nem láttuk a bóját, és a tracker valamiért pont a bója előtt nem frissült, így biztos ami zicher, egy jó nagy kört tettünk. Végül sikerült fél egy körül venni a bóját, és kijutni kb. 12-15 csomós széllel, amivel végül bejutottunk. Guszti annyira boldog volt, mint ha karácsonyi ajándékot kapott volna, sokunkkal egyetemben ő sem látott még nagyon szelet a keszthelyi öbölben.

Visszafelé sima út volt, félelmünk ellenére nem nagyon gyengült a szél, de egyre többet váltottuk egymást, és mindig volt valaki a kajütben melegedni, ekkor azért már kezdtünk nagyon átfázni mindannyian. A csövön még világosban sikerült átjutni, Füred fele cirkálva sötétedett be végül. Az utolsó fél órában már mindenki nagyon a végén volt, de végül sikerült beérkezni 6 óra 39-kor, és ezzel több mint két órát ráhúztunk a tavalyi rekordra.

Kis kalandunk eredménye végül némi átfázás és fagyási sérülés, de amúgy feledhetetlen kaland mellett:

Rekord idő: 13:10

hajó: Dopff - S30

rajt idő: 2023.01.28.  04:28

befutási idő: 2023.01.28  17:39

távolság: 157,7 km

átlag sebesség: 6,5 kts

max sebesség: 9,2 kts (2023.01.28. 07:02:05 Siófok Ezüst-part előtt)

hiteles útvonal rögzítés: SNEWISPORT LIVE tracking