Korábbi cikkeimben egyrészt bemutattam a Sporttörvény alapján a Magyar Vitorlás Szövetség versenyrendszerére előírt rendelkezéseket, másrészt részletesen ismertettem a sportorvosi engedéllyel kapcsolatos szabályokat. Jelen cikkemben a klasszikus hajók jogállásával foglalkozom.
A régi járművek elnevezésére több kifejezés ismert. Ilyen – többek között - a klasszikus, historikus, veterán, muzeális, oldtimer stb. A magyar vitorlázók szóhasználatában a klasszikus elnevezés terjedt el, így ezt a kifejezést fogom használni a régi tervek alapján épült hajókra.
A klasszikus hajók jogállásának vizsgálata során elsőként röviden a régi gépjárművek jogállásának vizsgálatával foglalkozom azért, hogy a két járműkategória szabályozását össze tudjam vetni.
Az összehasonlítást azzal kezdem, hogy veterán autókból köztudottan nagyságrendekkel több van hazánkban (és a világon is), mint klasszikus hajókból. A veteranpark.hu felmérése szerint 2012-ben már 120 ezer veterán jármű rótta útjainkat. Ez azóta bizonyára tovább nőtt. Ezzel szemben a Balatonon a klasszikus hajók számát néhány százra becsülöm. (Meg kell jegyeznem ugyanakkor, hogy nem veterán autóból arányaiban ugyanannyival lehet több, mint nem klasszikus hajóból.)
A Magyar Autóklubon belül külön Oldtimer Szekció került felállításra, melynek feladata a muzeális járművekhez és azok tulajdonosaihoz kapcsolódó tevékenységek integrált és koordinált összefogása. Feladata továbbá az oldtimeres társadalom érdekeinek képviselete és érdekeinek érvényesítése úgy a jogszabály alkotók, mint a jogalkalmazó hivatalok és hatóságok felé. Jogszabályi alapon az Autóklub látja el a muzeális járművek minősítése során a technikai, technológiai és adminisztratív feltételek biztosítását. Évente mintegy 1000 járművet vizsgálnak meg a Magyar Autóklub 16 állomásán, ezért az Oldtimer Szekció egyik kiemelt tevékenysége a muzeális minősítés működésének támogatása és fejlesztése.
A muzeális minősítés megszerzésére a 30 évnél idősebb járművek esetén van lehetőség, amennyiben két további feltétel teljesül: a jármű eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg vagy annak megfelelően állították helyre, valamint olyan esztétikai állapotban van, hogy alkalmas típusának bemutatására. A muzeális minősítés megszerzése után a forgalomba helyezés előtt a következő lépés a műszaki átvizsgálás. Az eljárás a Magyar Autóklub vizsga sorain történik, melynek eredménye a műszaki adatlap. A muzeálisan minősített járműnek a gyártási időszakának megfelelő műszaki megoldásokat kell felmutatnia, így mentességet kaphat a mai műszaki követelmények alól. Harmadik, záró lépésként a Magyar Autóklub által kiadott muzeális minősítés igazolással és műszaki adatlappal bármely Kormányablakban kiváltható az OT rendszám és a hozzátartozó forgalmi engedély
A muzeális minősítés és műszaki vizsga 5 évig érvényes az OT rendszám esetén (szemben a nem muzeális típusú használt gépjárműveknél irányadó 2 évvel). Az OT rendszámhoz további kedvezmények is kapcsolódnak, így részleges adómentesség (nincs regisztrációs és teljesítmény adó kötelezettség) és kedvezményes kötelező biztosítás (forrás: https://www.autoklub.hu/oldtimer/).
A klasszikus hajók fogalmát jelenleg hatályos jogszabály nem definiálja. A kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök alapvető biztonsági követelményeiről szóló 21/2016. (VII. 12.) NFM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2.§ ae) pontja azonban ad egy elfogadható meghatározást. Eszerint, „az 1950 előtt tervezett eredeti történelmi vízi járművekre, valamint azok döntő részt eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzataira” vonatkozóan használhatjuk a klasszikus hajó kifejezést. A jelenlegi gyakorlat olyannyira nem egységes, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség által elfogadott és meghirdetett Klasszikus Kupa sorozatban részt vevő 10 hajóosztály közül van olyan hajóosztály, amely a fenti definíciónak nem felel meg.
A Rendelet annyiban enged eltérést a klasszikus hajók vonatkozásában, hogy ezen hajókra nem írja elő az általánosan érvényes tervezéssel és építéssel kapcsolatos követelmények alkalmazását. Egy gyakorlati példát említve: a régi vitorlázók közül sokan emlékezhetnek arra, amikor jogszabályváltozás folytán kötelezően előírták a védőkorlát használatát. Nos, védőkorlátot klasszikus hajón nem látunk.
A klasszikus hajókat érintő jövőben szabályozandó lehetséges kérdések kapcsán – egy a muzeális gépjárműveknél már megvalósult kedvezményt alapul véve – hagy éljek egy példával. Amikor egy klasszikus hajóra gondolunk, sokunknak egy keskeny, karcsú, hosszú vitorlás jut eszébe. Valóban, a klasszikus hajók jó része ilyen, így a scharenkreuzerek (22-es, 30-as, 40-es, 75-ös cirkálók), a seefahrtkreuzerek (50-es cirkáló), az Európa harmincasok stb. A hajózási hatósági eljárások díjairól szóló 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet szerint a hajózási hatósági eljárások (szolgáltatások) díjai a következők:
- kedvtelési célból üzemeltetett vitorlás meghajtású kishajónál, ha annak hajótesten mért hossza a 9 métert nem éri el 46 000,-Ft;
- kedvtelési célból üzemeltetett vitorlás meghajtású kishajónál, ha annak hajótesten mért hossza a 9 métert eléri, azonban a 12 métert nem haladja meg 87 000,-Ft;
- kedvtelési célból üzemeltetett vitorlás meghajtású kishajónál, ha annak hajótesten mért hossza a 12 métert meghaladja 111 000,-Ft.
Valójában a jogalkotó pusztán a hajó hosszmérete alapján állapította meg a díj mértékét: minél hosszabb egy hajó, annál magasabb hatósági díjat kell fizetni utána. Kérdés, hogy a szabályozás során ezen az elven kívül, más szempontot figyelembe vettek-e? Egy egyszerű példával élve, egy BAVARIA 42-es és egy 30-as cirkáló hatósági díjának azonossága enyhén szólva megkérdőjelezhető. Ésszerű lenne a muzeális gépjárművekhez hasonlóan a klasszikus hajók számára olyan kedvezményt biztosítani, hogy az egyéb hajókra vonatkozó műszaki felülvizsgálati időnél hosszabb felülvizsgálati időt írjon elő a jogszabály (ez a muzeális gépjárművek esetén 2,5 szeres időtartam). Alternatív megoldásként kínálkozna, hogy a klasszikus hajókra vonatkozó hatósági díj kerüljön leszállításra, amennyiben a jogalkotó az időszaki műszaki felülvizsgálat időtartamának meghosszabbítását klasszikus hajók esetén nem tartaná indokoltnak. Ezáltal lehetne azt biztosítani, hogy a klasszikus hajókra vonatkozó irreálisan magas hatósági díj arányosabban kerüljön meghatározásra.
Jelen írást azzal a gondolattal zárom, hogy a klasszikus hajók esetében jelenleg tudomásom szerint nincs olyan érdekvédelmi szervezet, amely a klasszikus hajók és tulajdonosaik érdekeinek képviseletében járna el. Érdemes lenne a Magyar Vitorlás Szövetségnek elgondolkodnia azon, hogy a klasszikus hajók érdekképviseletét felvállalva, a Magyar Autóklubhoz hasonlóan önálló szekciót hoz létre. Jelenleg nem hivatalosan létezik a Klasszikus Flotta, amely 10 hajóosztályt tömörít magába (15-ös túrajolle, 25-ös túrajolle, Folkboat, Dragon, 22-es, 30-as, 50-es, 70-es és Összevont cirkáló, Európa 30), de a Szövetség szabályozásában ilyen szervezeti egység nincs meghatározva. Ezek a hajók nemzeti történelmünk részei, érdemes a védelmükkel szervezeti szinten is foglalkozni!
Dr. Dulin György ügyvéd
a 30-as Cirkáló Osztály Kapitánya és a Nagyhajós Bizottság tagja
