December 4-én ünnepélyes keretek között adta át díjait a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Magyar Fair Play Bizottsága mindazoknak, akiket elismerésre méltónak tartottak akár csak egyetlen cselekedetük, akár teljes életútjuk okán. A Városligeti Műjégpálya főépületében tartott ceremónián részt vett többek között Kamuti Jenő, a Magyar és a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke, Schmidt Gábor sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár, Gyulay Zsolt MOB-elnök és Bősz Anett főpolgármester-helyettes. Nagy öröm, hogy idén sportágunk egyik csapatát is díjazták Cselekedet kategóriában. Az eset - egy 25-ös túrajolle mentése - korántsem volt olyan egyszerű, mint amilyennek első hallásra tűnik. Íme az eset leírása a Gyöngy kormányosától, Erhard Pétertől:
A tihanyi cső után vitorláztunk a megerősödött szélben. Észrevettük hogy előttünk az Orion nevű, 25-ös T-jolle felborult egy nagyobb pöffben. A legénység a vízbe esett és a hajóba kapaszkodva várták a segítséget. Két másik körülöttünk vitorlázó hajó is megpróbált a felborult egység segítségére sietni, de az erős szélben nem tudtak megállni és megkezdeni a mentést. Mi azonnal kiálltunk a versenyből, lehúztuk a vitorlánkat és motort indítottunk. A felborult hajóhoz motoroztunk és megkezdtük a vizbeesett versenyzők mentését.
Eközben megérkezett a rendezők motorosa, amelyik az eszközmentésben próbált - sajnos elsőre eredménytelenül - segíteni. Végül a bajba jutott legénységből egy hölgyet (száraz ruhák biztosítását követően) a partra vittünk és a sok elúszó hajófelszerelést és csomagot mentettünk ki a vízből.
És hogy látta mindezt a felborult hajó kormányosa?
Dr. Kató Bálint a porthole.hu olvasóival osztotta meg az élményeit:
Kimondtam a vezényszót: Gyerekek, REFFELÜNK! Mindenki tette a dolgát, grosz leenged, reffkötél behúz. Úgy tűnt készen vagyunk. Csak úgy tűnt, mert az egyik manschaft leeben próbálta a grósz fall-t feszíteni. Nem ment, mert a baum elakadt a kajüt tetején található csörlőben. Megjött az a bizonyos pöff. Nem láttam a műszert, saját belső széljeladóm (fülcimpa és arcszőrzet) megküldte a kisagyba a 20 csomó feletti befújást. Grószt azonnal kishottoltam, de ugye a baum elakadt, tehát nem engedett ki. Mindkét manschaft a cockpitben a reffeléssel volt elfoglalva, így a génuáért nyúltam. Az a bizonyos érzés is megjött: Öcsi, ezt már nem fogod elérni, a borulás pillanata előtt tudtam, itt fürödni fogunk… A pöff és a fürdés között körülbelül 3 másodperc telt el. Rövid kormányosi checklist: Mindenki jól van? 3 igen. Az jó, én vagyok a negyedik, akkor mindenki rendben van. Biztosan nem sérült senki? 3 nem. Oké. Végignézek rajtuk, mindenkin ott a mentőmellény. Jól van, ez is rendben. Van egy vízálló VHF rádió a hajóban, megtaláljuk. Azonnal jelentem az esetet a versenyrendezőknek. Közben hallom, más is jelzi. Köszönjük. Próbálom detektálni hány versenyben lévő hajó megy el mellettünk. Bizony elmegy pár. Valaki megkérdezi: Kell segítség? A csapatunk női tagja határozottan segítséget kér, az a hajó ezt nem tudta megoldani. Megpróbálták, de hát az a fránya szél kifogott rajtuk... Gyorsan pörög az idő egy ilyen helyzetben, mennek a hajók a hajógyári öböl felé, de hát verseny van. Nem tudom mi zajlik ilyenkor a fejekben, az aktuális futam győzelme vagy a ranglista győzelem, de a tapasztalatok alapján sokak fejében nem a segítségnyújtás az első, az biztos… 5-6 hajó biztosan továbbment a segítségnyújtás elmulasztásának tudatában. Pár perc után megérkezik a Gyöngy, egy NAU 330-as Erhardt Péter kormányzásával. Itt szeretném megköszönni a segítségnyújtást, csapatunk női tagját kihúzták a vízből, rögtön száraz ruhába bújtatták. A vízfelszínen úszó értékeinket begyűjtötték. Kedves Péter, hálásan köszönöm! Nem ismerjük személyesen egymást -még-, de ez a hozzáállás az, amit jó volna, ha minden vitorlázó társunk magáévá tenne.
Eddig a történet, két nézőpontból. A folytatás, a hajó biztos kikötőbe vontatása (félig elmerülve) végül a VMSZ Rupert motorosának sikerült. Az Orion csuromvizes legénységét a vízirendőrök vitték haza Siófokra. A THE védett kikötőjében éjszakázott a huszonötös, másnap a klub tagjai és a legénység sikeresen úszóképessé tette. Az anyagi kár nem volt jelentős, a haszon viszont - a tapasztalatokon túl - az igazi sportemberi segítség megtapasztalása volt.
A Gyöngy csapata nem csak akart, de tudott is segíteni. Ezt értékelte a MOB a Fair Play díjjal. Gratulálunk!
visyla