Mielőtt elmélyednénk a hűtési megoldások technikailag igencsak érdekes világában tisztáznunk kell egy nagyon is prózai kérdést. Amikor a lakáshűtők beszerzési árai viszonylag kedvezőek, a hajóklímák árai lényegesen drágábbak. Mi ennek az oka?

Az épületklímákat világszinten évente több milliós darabszámban futószalagon állítják elő, ami több száz cég összterméke.

Ezzel szemben a hajós légkondícionálókat manufakturálisan és általában kis szériában csak néhány tucat cég gyárt, évente néhány tízezres darabszámban.

Ezért érthető, hogy kisebb darabszám miatt magasabbak a fejlesztési és az előállítási költségek, ezáltal természetesen az eladási ár is.

Ezen kívül nagy különbség van a működési elvben is. A hajós rendszerekben a berendezés hűtését, (a hőcserélést,) nem a levegő, hanem a víz adja, ehhez egy speciális önfelszívó-keringető pumpa szükséges ami szintén nem egy hétköznapi eszköz. Sok alkatrész rozsdamentes, vagy réz, ami értelemszerűen költségesebb, és van néhány további lényeges különbség, ami hajó specifikus. (teakfarácsok, szigetelt csövek,stb..)

Sok egyéb mellett ilyen a méret. A hajólégkondícionáló készülékeknél a méret az egyik legfontosabb, hiszen a hajók bútorzata alatt a hely erősen limitált. A háztartási légkondiknál szinte lényegtelen mekkora pl. a kültéri egység, úgyis elfér a falon, a beltéri résznek is mindíg van helye. A hajóbelsőben nincsenek szabad falfelületek, ezért az elhelyezés egyedi megoldásokat kíván, míg a teljesítmény a háztartási készülékekhez hasonló.

Ezen gondolat mentén ejtsünk néhány szót a kondenzvízről is. Minden légkondícionáló berendezés, legyen az háztartási vagy ipari, termel kondenzvizet. A háztartások esetén a kondenzviz elpárologhat vagy lecsöpöghet a ház falán. A hajóklíma által termelt kondenzviz a hajó bilge terébe csöpög - a gép elhelyezkedése és a gravitáció miatt csak erre tud... innen oldjuk meg a további elvezetést, vagy a gyárilag beépített beépített bilge pumpa segítségével, vagy egy általunk beépített gyüjtő tálca, és pumpa segítségével.

Végül a hajólégkondiknál a működési zaj szint  sem lehet aránytalanúl magas, hiszen tulajdonképpen a gép a ‘fejünk alatt' van. Ezzel szemben egy átlagos légkondi kültéri egysége zajonghat nyugodtan.

De mindezek mellett a légkondi mégis egy olyan kényelmi eszköz, ami nagyon is komfortossá tesz egy hajós nyaralást, hétvégét, elviselhetővé  egy fülledt délutánt.

A klímaberendezésel nem csak "lehűteni" tudunk egy kabint, hanem "klimatizálni" is. De mi is jelent ez?

A nyári hőségben az egyik legnagyobb probléma a páratartalom. (azért a meleg sör sem elhanyagolható)

Legtöbbször ez okozza a legnagyobb kényelmetlenséget, és az álmatlan éjszakákat. A hajóklímák többsége rendelkezik egy un. DRY funkcióval is, ami kifejezetten a párás levegőt "cseréli" ki a kabinokban hideg levegő befúvása nélkül.

De számíthatunk arra még a nyári szezonban is, hogy egy erősebb hidegfront a szokásosnál hidegebb levegőt hoz. (LEHŰLÉS) Ekkor jól jöhet a berendezés fűtő funkciója, ami néhány fokkal képes emelni a kabinok hőmérsékletét.

 

Ha mindezt figyelembe vesszük akkor nincs más hátra mint kiválasztani a legmegfelelőbb típust. De erről majd a következő cikkünkben.

A Comfort Yachting a hétvégi balatonlellei Balaton Boat rendezvényen személyesen is várja kérdéseiket, érdeklődésüket, valamint itt lehet megtekinteni és tesztelni többek között az IZY hajóklíma rendszert is.

Balaton Boat, Balatonlelle, 2012. április 29 - május 1.  

Bővebb információ: www.comfortyachting.hu 

Gerő András