Így a hajók „teletaklival", meglehetősen lassan haladtak a dél-nyugati szélben, Balatonszemes magasságában. Fél öt tájékán a látótávolság rohamosan csökkenni kezdett nyugat felől, olyannyira, hogy hamarosan Badacsony is párába veszett. A gyenge szél azonban egyelőre mit sem változott.

Mintegy fél óra elteltével az éber szemlélő azt tapasztalhatta, hogy nagy sebességgel közeledve porzik a víz, ami mint tudjuk nem sok jót jelent. Az itt tartózkodó hajóknak egy-két percük volt arra, hogy leszereljenek, és ez nem mindenkinek sikerült tökéletesen. Ezt követően 40-42 csomós, azaz mintegy 80 km/h-s széllel megérkezett a viharcella. A Bft 9-es fokozatot elérő szél, amely hűvös levegőt szállított kevés esőt hozva, mindössze 6 percig tartott, ezt követően mintha egy hajszárítóból fújták volna, ismét meleg levegő áramlott. A szél erejére jellemző, hogy a mögöttünk 200 méterre lévő hajó csupán csak előre lobogó orrvitorlájának köszönhetően a viharos szél elvonultát követően leszerelten sodródó hajónk előtt 200 méterrel volt.

Ha nem tudnánk, hogy Magyarországon nem jöhetnek létre hurrikánok, azt mondanánk, hogy egy mini-hurrikánnal álltunk szemben, hiszen adva volt a 27 Cº-os vízhőmérséklet és a depresszió is.

A fentieket azok okulására szánjuk, akik gyorsabbak (szerencsésebbek?) voltak és így nem lehettek részesei ennek a nem mindennapi természeti jelenségnek.

Viszkei György