Ezt a hajót - az első balatoni csavargőzöst, a Balatont - az 1872-ben megalakult Zala-Somogyi Gőzhajó Társulat építtette Veruda Péter újpesti gyárában. A gőzös rendszeresen járta a tavat Révfülöp, Boglár és Badacsony érintésével. A társaság 1876-ban csődbe ment. A „Balaton" átalakítva, többször nevet és gazdát cserélve közel 110 éves koráig szolgált tovább a Dunán. A nyolcvanas években került vissza a Balatonra. Amikor kikerült a forgalomból a szintén csavargőzösként épült Helkához hasonlóan vendéglátási céllal kitették a partra, de a vállalkozás le, a hajó meg kiégett és ez a parti funkció ilymódon kontraproduktívvá vált. Míg a Helka szerencsére visszacsobbant a vízbe, a Balaton egyelőre marad, de most értelmesebb funkciót kap: a balatoni hajózás tárgyi emlékei nyernek benne elhelyezést.
Mi az, hogy csavargőzös?
A gőzhajó gőzgéppel vagy gőzturbinával hajtott hajó. A gőzgépet a 18. században találták fel és kezdték alkalmazni hajók hajtására, de ez a technika csak a 19. század elején terjedt el. A gőzhajók gyorsan tért nyertek az Egyesült Államok folyóin és a gőzhajók fokozatosan felváltották a kereskedelmi vitorlás hajókat a tengeren is a 19. század végére.
Az angolban a csavarhajtású gőzhajók neve előtt az „SS" jelölés áll, melynek jelentése Steam Ship (gőzhajó) vagy Screw Steamer (csavargőzös), a kerekes hajókat szokás szerint „PS" (Paddle Ship), a gőzturbina hajtású hajókat „TS" (Turbine Ship) előtaggal jelölik. A dízelmotorral hajtott hajók jelölése „MS" (Motor Ship).
(forrás: wikipedia)
A Balatonon a gőzhajózás Széchenyi István és Kossuth Lajos kezdeményezésére indult meg. Sokáig az első és egyetlen balatoni gőzhajó a Kisfaludy volt, melynek hajótestét az Óbudai Hajógyárban építették és angol Penn-gyártmányú gőzgépe lapátkereket hajtott. A hajó először 1846. szeptember 21-én, Széchényi 55. születésnapján hagyta el a balatonfüredi kikötőt. A hajó 300 férőhelyes utasszállító volt, I. osztályán ebédlő és könyvtár is volt. A következő balatoni gőzhajó volt a Balaton, már csavargőzös meghajtással készült.
A felújított hajó avatására egybegyűlt tömegben sok az ismerős. Polgármesterek, a felújításban érdekelt szervezetek, a működtető alapítvány, és nem utolsósorban a felújítást végző Bahart Zrt képviselői. Jóleső érzéssel nyugtáztam a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkárának jelenlétét, személyében mi a Balatont szerető vitorlázók is képviselve voltunk.
Bár jobban szeretném ezt a szépséges hajót is a vízen látni, erre egyenlőre nem sok esély kínálkozik. Többek között az eredeti hajócsavar fájó hiánya is gátolja a visszautat. Elképesztő leleményességgel egyszerűen lenyisszantották az arasznyi átmérőjű főtengelyről az értékes bronzcsigát, így helyére - úgy látszik - az ércnél is maradandóbb műanyag került. El nem tudom képzelni, miként tudták a tolvajok ezt a gyalázatot egy közterületen feltűnés nélkül végrehajtani.
Kapcsolódó cikk: Napsütésben dermedve
Gerő András
