A hajó és a csapat

November 20-án, péntek kora délután futottam bele a Vízimentők (VMSZ) Facebook bejegyzésébe, egészen pontosan abba a fényképbe, amin vontatják át az „új” Nelsont (Nelson Flottalízing) Keszthelyre. Rögtön tudtam, hogy izgalmas este elé nézünk. Bár az új Nelsonon még nem volt szerencsém vitorlázni, az elmúlt két évben annak testvérhajóján, a Kolibrin versenyeztem a tulajdonos-kormányos Fazekas László legénységeként. A Nelson Flottalízing mostani rekorddöntő csapatából Lajos és Máté idén többször jött hozzánk az „eredeti” Flaar 26-ra, többek közt a tavaszi ORC Sportboat Európa-bajnokságra, illetve év közben több túra és pályaversenyre. Minden velük töltött verseny komoly tanulás is volt azon túl, hogy a vitorlázás iránt maximális alázattal bíró embereket ismerhettem meg. Miklóst és Ákost nem ismerem személyesen, csak futólag, de természetesen tudom, hogy ők maguk is a fentebbi kategóriába esnek.

Visszatérve a hajóra: a Nelson Flottalízing a Kolibrivel azonos alsó héjjal bír, ugyanakkor ahhoz képest elvileg könnyebb kb. 100 kilóval, dönthető tőkesúlya van az eredeti fix tőkesúly+vízballaszt felállással szemben, és még ott a DSS is, ami erős szélben, siklásban minden bizonnyal komoly segítséget nyújt. Vitorlázat tekintetében is van egy pár négyzetméter előnye, noha egy erősszeles rekordkísérletnél vélhetően fontosabb az egyensúly megtalálása, mint a nettó vitorlafelület. A hajó egyik legszebb tulajdonsága, hogy kb. 7 csomós sebességnél megsiklik és onnantól a határ a csillagos ég: tartósan képes 15 csomó körül menni, de a 17-20 csomót is elérheti. Bővebb információk a Flaar honlapján.

Szóval, ahogy megtudtam, hogy az új Flaar 26RR rekordkísérletre készül, őszintén szurkoltam, hogy sikerüljön nekik. Ismerve a hajó képességeit tulajdonképpen nem is volt kétségem, hogy ha kitart a szél és nincs komoly havária, akkor meg tudják csinálni. (2014 nyarán, a Keszthely-Kenese szóló verseny előtti napon négy és fél óra alatt vittük át ketten a Kolibrit Fűzfőről Keszhelyre abszolút konzervatívan vitorlázva egy 4-es északnyugatiban).

Alapadatok

Két fő adatforrásból dolgoztam, egyrészt az snewisport.hu élő nyomkövetős közvetítéséből kinyerhető adatokból, másrészt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) aznap este mért széladataiból. A nyomkövetés percenkénti adatokat nyújtott a hajó sebességére és irányára vonatkozóan, az OMSZ pedig tízperces adatokat a Balaton körüli mérőállomásairól. A mérőállomások tízperces átlagos szélsebességet és -irányt, valamint adott tíz percen belüli legerősebb széllökés adatot adnak.

(Sebességeket csomóban, távolságokat tengeri mérföldben (1852 méter) definiálok, és egy tizedes jegyig kerekítek.)

Út

Mindenekelőtt nézzünk néhány navigációs alapinformációt. Erős leegyszerűsítéssel a Balatont 3+1 szakaszra bonthatjuk nyugati irányból nézve a rekordkísérlet útvonalán: a Keszthelyi-öbölre, a nyugati medence leghosszabb részére Tihanyig, végül a keleti medencére a cső kijáratától Keneséig. (A +1 szakasz a Tihanyi szoros hajózási útvonala, amit kockázatvállalási kedvtől és vízállástól függően egy picit „élesebben” kell hajózni a tiszta Kenesei irányhoz képest.)

Határozzuk meg azokat a hozzávetőleges irányszögeket és távolságokat, amelyeken haladva ezt a négy szakaszt a legrövidebb úton lehet megtenni.

  1. Keszthelyről Györökig nagyjából 105 fokra vitorlázva kell 4,2 mérföldet hajózni.
  2. Györöktől 68 fokra 24,1 mérföldet Tihanyig
  3. A Tihanyi szorosban 30-32 fokra egy 1,5 mérföldes szakaszon
  4. A kardinális jelek közül kihajózva pedig 48 fokra a hátralévő 11 mérföldet.

A legrövidebb optimális út összesen kb. 40,8 mérföld.

Szél, hullámzás

Nézzük át a rekord ideje alatti főbb széladatokat. Az OMSZ az alábbi helyeken mér szélsebességet a Balaton körül (ismét csak nyugatról-keletre haladva a jobb átláthatóság kedvéért):

  1. Keszthely-Tanyakereszt (ez a rövid nyugati partszakaszon található, épp félúton a Zala-torkolat és Keszthely városközpont között)
  2. Balatonmáriafürdő (déli part)
  3. Szigliget (északi part)
  4. Fonyód (déli part)
  5. Zánka (északi part)
  6. Balatonöszöd (déli part)
  7. Örvényes (északi part)
  8. Balatonfüred (északi part)
  9. Siófok (déli part)
  10. Balatonalmádi (északi part)
  11. Balatonaliga (déli part)

Mérnek még a vízközépi meteorológiai oszlopokon is (a Keszthelyi-öböl bejáratától keleti irányban, illetve Siófok és Alsóörs között vízközépen), de sajnos az adott időszakban innen nincsenek adatok :-(

Annak érdekében, hogy a parton mért értékekhez képest a vízközépen ilyen stabil szélben mérhető nagyobb szélerősséget jobban közelítsem, egy nem feltétlenül tudományos módosítást tettem a szélsebesség vonatkozásában: Átlagoltam az OMSZ adta tízperces átlagszél és a tízperces legnagyobb széllökés értékeit, és innentől ezt tekintem átlagszélnek.

Tehát pl. amikor 20:50 és 21:00 között Fonyód és Badacsony között középvízen hajózott a Nelson, akkor az OMSZ az alábbi adatot szolgáltatta a fonyódi mérőállomáson 21:00 órakor:

  • Tízperces átlagszél: 9,9 csomó
  • Legnagyobb széllökés: 20,4 csomó
  • Saját számításoknál használt átlagszél erre a 10 perces intervallumra: 15,2 csomó

A cikkhez csatolt táblázatokban megtalálhatók a részletes adatok és átlagszámítások.

Általános meteorológiai összefoglalásként: november 20-án este 7 óra körül érte el egy délnyugati front a Balaton térségét, amely viszonylag egyenletes irányú, 5-6 Beaufort-fokozatú széllel fújta végig a tavat. 19:50 és 23:40 között a déli parthoz tartozó mérőállomásokon átlagosan 16,3 csomós szél fújt 213 fokról. Az északi parton átlagosan 17,5 csomó 229 fokról. A parton mért legerősebb széllökéseket Szigligeten és Siófokon mérték, egyes lökések elérték a 30-37 csomót.

A hullámzás ilyen erejű szélben viszonylag jelentős, gyorsan kialakul, a Balatonon jellemző rövid, de relatíve magas hullámok formájában. A hullámok magassága arányosan változik azzal, hogy a hajó mögött milyen hosszú szakaszon van nyílt víz, tehát milyen messze van a szél iránya felől a part. Mivel a rekord idején a Balaton hossztengelyéhez közeli szél fújt kis délies beütéssel, ilyenkor az északi parton a legnagyobb a hullámok magassága, de a déli part is csak relatív védettséget ad. Bár nincsenek pontos hullámadataim, tapasztalati módon azt becsülöm, hogy az út nagy részén 70-110 centis hullámzásban haladt a hajó.

A rekord

Maximálisan tiszteletben tartva a rekordkísérlet alapítóinak azon elvét, hogy a két vasútállomáson pecsételt időkből 30 percet levonva kapjuk hivatalos eredményt, a valós elemzési eredmények miatt én a ténylegesen hajózott időt fogom figyelembe venni a továbbiakban. Másodperces adat hiányában azzal számolok, hogy Keszthelyen és Kenesén is 4-4 percet tartott a parti futás.  19:53-kor futottak ki Keszthelyről, és 23: 34-kor futottak be Kenesén. Ténylegesen kb. 3 óra 41 percet hajóztak. Az egyszerűség kedvéért 3,7 órát.

A Nelson Flottalízing a nyugati medencében gyakorlatilag az optimális úton hajózott, a keleti medencében a nyugatira tendáló szélben végül 4 halzolással kb. 3,5 mérfölddel többet hozzátett az ideális úthoz, így a ténylegesen hajózott útja kb. 44,3 mérföld lett az optimális 40,8-hoz képest.

A hajó átlagsebességére vonatkozó számítások:

  1. A snewisport.hu nyomkövetője által rögzített percenkénti mérési pontok átlaga alapján a hajó 11,4 csomó átlagsebességgel tette meg az utat.
  2. A ténylegesen megtett becsült távolság (44,3 mérföld) és az idő hányadosa (3,7 óra) szerint az átlagsebesség 12,0 csomó volt.

Ebből az első a mintavétel „ritkasága”, a második a pontos távolság miatt nem pontos, de tételezzük fel, hogy a tényleges átlag valahol a kettő között van: 11,7 csomó környékén.

A Nelson Flottalízing rekordját tekintve 4 szakaszra bontható a „menet”:

  1. 19:53 – 20:20 – Kihajózás a Keszthelyi-öbölből, Keszthelytől a Györöki kikötő keleti vonaláig.
  2. 20:20 – 21:00 – A Szigligeti-öböltől Ábrahámhegyig
  3. 21:00 – 22:10 – Ábrahámhegytől a Tihanyi csőig
  4. 22:10 – 23:34 – Tihanyi csőtől Keneséig.

Az egyes szakaszokon a hajó vízen elfoglalt pozíciójához képest az alábbi OMSZ mérőállomás adatokat átlagoltam szélirány és erősség tekintetében:

  1. Keszthely, Balatonmáriafürdő
  2. Balatonmáriafürdő, Szigliget, Fonyód
  3. Fonyód, Zánka, Öszöd, Örvényes
  4. Siófok, Füred, Almádi, Aliga

Az első szakaszon a szél tisztán délnyugati, 210 fokról fúj, átlag 12,9 csomóval, a hajónak 105 fok irányra kellett haladni, a hajón a valós szél szöge (True Wind Angle - TWA) így 105 fok. Vitorlázatuk reacher és a beszámoló szerint rövid ideig fok, mielőtt kiérnek a Szigligeti-öbölbe.

A második szakaszon a szél picit nyugatiasodott, inkább 220 fokról fújt, ugyanakkor jelentősen erősödött, átlaga 19,1 csomó, a hajónak 68 fok irányára kellett haladni, a TWA így 152 fokra adódik. Ideális erősszeles genakkeres menet.

A harmadik szakaszon maradt a 220-222-fokos szélirány, a szél átlaga 15 csomó környékén, a hajó továbbra is 68 fokra megy, valós szél szöge a 155 fok körüli tartományban. Marad a genakker.

A negyedik szakaszon, a keleti medencébe érve a szél tovább tendál nyugatra, inkább a 225-230-as tartományban mozog, átlagos sebessége ismét 19,2 csomó. A hajó ideális irányszöge 48 fok lenne, de mivel ez gyakorlatilag tiszta hátszél lenne, ezért a Nelson Flottalízing 10-12 fok irányra megy balcsapáson, és 78-80 fokra jobbcsapáson 2-2 takkot, míg eléri Kenesét, a beszámoló szerint itt már végig reacher volt fent.

Hol lehet optimalizálni?

Nehéz kérdés.

Lajos és Miklós közös beszámolója alapján és a nyomkövető adatai szerint is a hajó 20:53-kor Badacsony után borult egyet, 21:52-kor erősen felluvolt, illetve 22:10-kor Tihany után, az első halzolásnál szintén. Ez a három megtorpanás összességében 3-4 perc veszteséget jelenthetett számukra.

A Györök-Tihany szakaszon, a nyugati medencében a hajó a legoptimálisabb és leggyorsabb konfigurációjával tudott menni, genakkeres, háromnegyed-szeles menetben. A keleti medencében a hátszél azonban veszteséget jelentett, kb. 1 óra 25 percig tartott az elméletben 11,8 mérföldes út, ez „csak” 8,4 csomós VMG-t (Velocity Made Good) jelent. Ez ideális esetben (a szél 20-25 fokos irányú fordulása esetén) kb. 15 percet még benne hagy a rekordban. Persze nem jellemző, hogy az ilyen, teljes tavat végigfújó erős szelekben ilyen különbség legyen a két medence széliránya között, még ha az északi parthoz közel picit nyugatiasabb is volt a trend.

Ugyanakkor, ha általánosan a front inkább dél-délnyugati irányú lenne, kb. 190-205 fokos szélirányból, összességében talán optimálisabban lehetne végigmenni oly módon, hogy a Keszthelyi öbölből kijutva inkább a déli partot húzni (picit tovább félszelezve Balatonfenyves felé). Ezáltal végig lehet vinni jobbcsapáson az egész tavat 140-150 fokos TWA-n, ráadásul egy kicsit simább, kisebb hullámokat jelentő vízen.

Illetve mindezt nem vaksötétben, 9 fokos vízhőmérsékletű Balatonban. :-)
Minden további ötletet szívesen várok a kommentekben. Jó szelet!

Utóirat: Tisztában vagyok, hogy a számítások olyan becsléseket és kerekítéseket is tartalmaznak, amelyek néhány esetben valószínűleg 10%-os hibahatáron kívül is esnek a ténylegesen tapasztalt adatokhoz képest. A szél pillanatnyi sebességének 4-5 csomós, vagy irányának 5-10 fokos eltérése nagyban befolyásolhatja az adatokat, de statisztikailag a teljes rekordidőtávra vetítve remélem, hogy közelítőleg jó áttekintést adtam.