Különleges sportélményben lehetett része azoknak, akik részt vettek a Kékszalag Portban megrendezett Port Presszó beszélgetéssorozat első állomásán. A vitorlázás szerelmesei testközelből hallhatták három kiemelkedő magyar olimpikon, Érdi Mári, Vadnai Jonatán és Vadnai Benjamin gondolatait a felkészülésről, a versenytapasztalatokról, a sport mentális és fizikai kihívásairól, valamint arról, hogy milyen stratégiával készülnek a Los Angeles-i olimpiára.

A Magyar Vitorlás Szövetség elnöksége új struktúrában, megerősített fókuszpontok mentén indította újra az utánpótlás és versenysport fejlesztését célzó munkát. Ennek keretében létrejött az Utánpótlás és Versenysport Bizottság (UVB), melynek szakmai vezetésére Nagy R Attila kapott felkérést. A vitorlás versenysport egy rendkívül széles spektrumot ölel fel: a sportággal való első találkozástól, a vitorlástáborokon és suli programokon át az utánpótlás osztályokig, egészen az olimpiai felkészülés szintjéig. A legnagyobb kihívások a köztes szinteken, különösen az utánpótlásból az olimpiai osztályokba való átmenetnél jelentkeznek – itt történik a legtöbb lemorzsolódás, és itt van a legnagyobb szükség célzott szakmai támogatásra.

Az Magyar Vitorlás Szövetég közgyűlése 2025. május 30-án elfogadta a Szövetség elnökségének 2024. évi beszámolóját, a 2025. évi szakmai és pénzügyi tervét és az MVSZ örökös tiszteletbeli tagjainak választotta Antal Gábor, Holovits György (posztumusz) és Szekeres László sporttársainkat.

A Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ) sportigazgatói feladatait a jövőben Szentiványi Árpád látja el, aki széleskörű nemzetközi sportmenedzsment tapasztalattal és a vitorlázás iránti mély elkötelezettséggel kezdte meg munkáját. Célja, hogy egy modern, professzionális szemléletű, stabil anyagi háttérrel rendelkező szakmai programot építsen fel, amely hosszú távon képes biztosítani a magyar vitorlázók olimpiai sikereit.

Vannak emberek, akik nemcsak versenyeket nyernek, hanem egy egész közösség szívében hagynak nyomot.

Mint minden sportban, a kitesurfben is az különbözteti meg a hobbit a valódi fejlődéstől, hogy van-e közösség, rendszer és visszajelzés. A versenyek épp ezt adják: mércét, fókuszt, és azt az izgalmat, ami miatt az ember hónapokkal vagy évekkel korábban elkezd készülni valamire. A hazai kitesurf az elmúlt huszonöt évben próbált egyre közelebb kerülni ehhez az ideálhoz – néha sikerrel, néha kevésbé. Ezt az utat élem és figyelem belülről, versenyzőként és szervezőként egyaránt – ez a cikk ennek a személyes összefoglalója.

Munkatársunk, barátunk szerkesztőségünk megkerülhetetlen személyisége a balatoni túravitorlázás legendás alakja elhajózott.

Hajónk úszik! Temérdek a cucc! Hogy fog ez beférni? Mennyi minden kell a túrázáshoz. Imádom ezt a tavaszi bepakolást. Végül csak sikerül. Indulhatunk! Addig menjünk, ameddig lehet. Balatonunk vízszintje nyolcvanöt centiméter a százhúsz helyett. Tragikus! Egyáltalán hol tudunk kikötni? Júliusban már dagaszthatjuk a sarat. Reménykedjünk a csodában! Énekeljük, hogy „Add már Uram az esőt”.