A módosított versenyprogram szerint március 10-én, 12-én, majd ezután minden nap napi két futamot terveznek, összesen maximum tizenhármat, és hét nyert futam szükséges a végső győzelemhez.
Az ajándékba kapott négy plusz napot a kupavédő Emirates Team New Zealand és a kihívó Luna Rossa Prada Pirelli is edzésekkel töltötte. Nem volt egyértelműen örömteli azonban ez a csúszás. A hajók végső konfigurációját, a rudazat, a rigg, a foil részleteit, az összsúlyt március elsejéig kellett leadnia a csapatoknak, ezen a határidőn azonban nem változtatott a rendezőség. Mivel a hajók végső kialakítása a várható szélviszonyoktól is függ, nehéz helyzetbe kerültek a csapatok meteorológusai. Az eredeti program szerint öt napra kellett volna (az első versenynapra vonatkozóan) valamit mondaniuk, ez azonban a mostani helyzetben kilenc napra növekedett, ami az előrejelzést lényegesebben pontatlanabbá tette… Északnyugati 15-20 csomós szelet jósoltak március 10. utánra, erre azonban senki nem mer mérget venni. A rendezőség azzal, hogy nem módosította a technikai részletek leadásának határidejét, minden bizonnyal a nem egyfajta időjárási helyzetre kihegyezett, hanem inkább allround konfigurációjú hajók indulását preferálta, talán bízva abban, hogy így kiegyensúlyozottabb, izgalmasabb, hosszabb ideig tartó (és közvetíthető!) kupadöntőre van kilátás.
A plusz négy nap tehát alapvető technikai tesztelésre, felszerelés kiválasztásra már nem volt alkalmas, elsősorban a taktikát, a hajóvezetés és -kezelés részleteit, a versenystratégiát gyakorolták a csapatok.
Az olaszok a már eddig is nagyon jó fedélzeti kommunikációjuk fejlesztésével foglalkoztak. A két kormányos, Jimmy Spithill és Francesco Bruni, valamint a trimmer és taktikus Pietro Sibello lényegre törő, határozott kommunikációja, a legénység egyes tagjainak nyugtázási rendje kulcskérdés az AC75 foileren. A szaksajtóban a kupavédő új-zélandiak egyik hiányosságaként rótták fel a kommunikáció hiányosságait, a sokszor bizonytalankodó megjegyzéseket, a nem világos kommunikációs hierarchiát. Ők minden bizonnyal ezen is fejlesztenek majd.
A Prada Cup döntőjében feltűnt, milyen jól működik az olaszok két, gyakorlatilag egyenrangú kormányossal dolgozó felállása. Nincs rohangálás, helycsere. Az Emirates Team New Zealand fedélzetén a 30 éves Peter Burling az első számú kormányos. (49er osztályban olimpiai arany-, és ezüstérmes, ráadásul 2017-ben már America’s Cupot nyert, 26 évesen, minden idők legfiatalabb AC kormányosaként…). De – és ezt a kupavédők edzéseit figyelő szakemberek jelezték – minden jel arra mutat, hogy az Emirates Team New Zealand is áttér a két kormányos megoldásra, ha nem is a futamok teljes időtartama alatt, hanem elsősorban a rajtok előtti fázisban és a kritikus manőverek alatt. A második kormányos a trimmer Glenn Ashby lehet majd. A fedélzeten lesz Burling 49er legénysége, Blair Tuke is, köztük minden bizonnyal nem lesznek kommunikációs nehézségek. Az új-zélandiak az egy kormányos megoldást elsősorban azért tartják jobbnak, mert szerintük egy verseny nem csak a rajtból és a manőverekből áll, kell egy olyan ember, aki az egész futamot egyben látja, stratégiát épít fel, és egy személyben vezeti a fedélzeti kommunikációt.
Ennek némiképp ellentmond a Prada kupán látott tapasztalat: a Hauraki öbölben meglehetősen egy kaptafára zajlottak a futamok, de a rajtok jelentősége óriási volt, és az a hajó tudta jelentősen növelni az előnyét, amelynek a manőverei harmonikusabbak, puhábbak voltak, mesterien kezelték a foilokat, és ha lehetett, repülő üzemmódban maradt végig a hajó.
Négy nappal a kezdés előtt természetesen megszaporodtak az esélylatolgató interjúk, megszólalások a szaksajtóban.
Francesco Bruni, a Luna Rossa Prada Pirelli egyik kormányosa így nyilatkozott a kupavédőkről: „Remek sebességük van. Kis foil, kis kormány… Néha emiatt kicsit el is vesztik a kontrollt. Nem verhetetlenek, de kemény ellenfelek, az biztos.”
Az új-zélandiak legendás edzője, Ray Davies elégedett: „Sokat edzettünk erős szélben. Ezeknél a hajóknál az ember kicsit ideges lesz, ha eléri az ötven csomós sebességet. De aztán ha begyakorolja, egyre többet és többet akar. Sokat és jól vitorláztak a fiúk. Ha ismered a hajód határait, és ha a hajó jól működik, akkor lehet neki nyomni keményen.”
A világ legrégebbi sport trófeája az America Kupája. 1851-ben nyerte el az America nevű szkúner, a leggyorsabb brit jachtokat megelőzve, a Wight szigetek körüli versenyen. A New York Yacht Club örökös vándordíjjá tette a majdnem 15 kiló színezüstből készített, az újabb nyertesek neveit tartalmazó talapzattal együtt 112 centiméter magas kupát.
Az America Kupájáért folyó idei, harminchatodik csata két szembenálló ikonikus arca mindenképpen Jimmy Spithill és Peter Burling.
Burling eddig 8 America’s Cup futamot nyert, és mindössze egyet vesztett. Spithill tizennégyet nyert – igaz tizenhatot vesztett. Mindketten érdeklődnek a hajóépítés, a technika iránt, Burling valamivel magasabb szinten, végzős gépészmérnök hallgató és a versenyhajó tervezésében, építésében is részt vett. Spithill legfontosabb tulajdonsága a higgadtság. Kőkeményen rajtol, emiatt érdemelte ki a Pitbull becenevet. Érdekes gondolata, hogy a fedélzeti kommunikáció legalább olyan fontos, mint a hajóvezetés.
Az élő közvetítéseknek hála, a hajóvezetés és a kommunikáció trükkjeit, a rajtok és a manőverek megoldásait is első kézből élvezhetjük március 10-től egyebek közt az americascup.com weboldalon keresztül.
A napi első tervezett rajtidőpont 16:00 NZT / 03:00 UTC.
Szöveg: Visy László Oszi
Kép: Studio Borlenghi
