Tizenévesen Révfülöpön reggelente a műhelyből vállon kicipeltem az öreg fakalóz boomra tekert vitorláját, este vissza, alvás sátorban a fenyvesben. Más parti szolgáltatásra nem emlékszem.
Huszonévesen a Balatonföldváron a Spariban letoltam a finnt a sólyán, derékig beálltam a vízbe, hogy a kormányt be tudjam tenni, kikötés nem volt, de nem is hiányzott. Parton töltött időm tartalmas eltöltéséről Dolesch Iván, a legendás edző gondoskodott.
A harmincas éveimben az Almádi Építőkben jollézva már közelebbi barátságba kerültem a nagyhajókkal. Ott álltak a nádas előtt bójákon, köztük a szépséges, legendás Tramontana festve, vásznazott deckel, vastagon sirálynyomokkal tarkítva, de a hajózó csapat ugyanolyan mosolygós lelkes népekből állt, mint akik ma a stradivari szépségűvé felújított vitorlással kihajóznak a védett hajógyári kikötőből.
Negyven-ötven évesen már magam is nagyhajós versenyzővé váltam, elsősorban one design osztályokban - J24, Dragon - versenyezve. Ezek a parton tartott versenyhajók daruzáshoz kötődnek, így a BYC, és a Kenese port kikötőinek vendégszeretetét profi technikai segítségét máig sem felejtem.
Az igazi változást, a kikötőkhöz való szorosabb kötődésemet az első családi nagyhajóm egy majd 40 lábas kétárbocos NautiCat megjelenésével élhettem át. A Balatonfői Yacht Club jelentette számomra az első olyan kikötői élményt, mely lehetővé tette, hogy a hajón tölthessem a nyári hónapokat.
Ahogy múlt az idő a Balaton szeretete újabb komoly lépésre késztetett. Feladva, eladva budai házunkat végleg a tó partjára – Balatonfüredre – költöztem. Az Öreg Hölgy is költözött, miközben tőle is elbúcsúztunk és a Hajógyár kikötőjébe már egy kisebb, de jobban kihasználható hajó került.
Bár ez a hely valóban szinte minden igényemet kielégítette, a téli zárlat megnehezítette a hajó négy évszakos használatát.
Elég sokat utazok, és bármikor egy vízparti helyen járok, az első dolgom a kikötők látogatása.
Az Alsóőrsön épülő hatalmas kikötő már korán felkeltette a kíváncsiságomat. Amikor megtudtam, hogy a 2024-es szezonban már foglalhatók a kikötőhelyek, elsők között éltem a lehetőséggel. Tisztában voltam a várható kényelmetlenségekkel, a parti területeken folyó, a teljes szezonon átívelő építési munkák zaj és porhatásával, mégis igent mondtam. Egyrészt vonzott a helyválasztás lehetősége, másrészt a környezet hétről hétre, napról napra a szemünk előtt történő változásai gyönyörűséggel töltöttek el.
A hatalmas, közel 6 hektáros parti terület rendezése hatalmas feladat. Amikor július 5-e előtt nem sokkal meghirdették az ünnepélyes átadást, hitetlenkedve néztem körül. Gazos földkupacok, gyér növényzet és a befejezetlen központi épület nem adtak okot túlzott optimizmusra. Mégis napról napra új műtárgyak, utak, hasznosítható közösségi terek bújtak ki a földből. Gyermekjátszótér, feltöltött medencék, árnyékolt profi eszközökkel felszerelt grillező, szélvédett, süllyesztett bográcsozó, mintha varázsütésre bukkantak volna elő. A rendezvényre érkező bérlők, a meghívott vendégek olyat láthattak, amit nem sok kikötő kínál.
A tulajdonos Bolgár György úr, - aki a létesítményt kizárólag saját erőforrásaiból finanszírozta - beszédében köszönetet mondott a projekt megvalósulásában közreműködőknek. A házigazda szerepet betöltő ismert televíziós személyiség, Sváby András is kiemelte, mennyire fontos egy kikötő életében a parti szolgáltatások széles választéka, a vendéglátás színvonala.
Gerendai Károly, a Costes Group tulajdonosa és Rácz Jenő, a Michelin csillagos séf egy új Y-Costes étterem megnyitását jelentették be. Nem semmi. Ezek után Hebling Zsolt, Alsóőrs polgármestere is köszönetet mondott az alkotóknak, büszkén kijelentve, hogy ellentétben más Balaton parti településeken épülő kikötőkkel, itt mindez a helyi lakosság megértő támogatásával valósulhatott meg.
Azon gondolkodom, hogy költözéseim kikötőről kikötőre egyfajta maximalizmus volt-e, vagy a változó igényeimnek kerestem a megfelelő hátteret. Fiatal jolle versenyzőként valószínűleg hidegen hagyott volna a grillkertek felszereltsége. Jobban izgatott volna a sólyák és a vitorlatároló hangárok megléte. Ma sem lenne másként. Ez a kikötő azonban elsősorban olyan családos hajótulajdonosok számára épült, ahol a bérlők most alakuló baráti közösségét szabadidejük tartalmas eltöltése kapcsolja össze. Ez a toleráns közösség, megadja a tiszteletet öltözékével, diszkrét csendes életmódjával, a környezet ápolásával, védelmével.
