Az ábra felső része a Meteorológiai Világszervezet legújabb globális melegedést igazoló adatsora, miszerint máris átléptük a párizsi klímaegyezmény évszázad végére kitűzött 1,5 C fokos hőmérséklet-emelkedés korlátját!
Az alsó rész saját összegzésem a Balaton éves víztöbbletének alakulásáról, azonos időlépték mellett. Ez viszont mutatja - szinkronban a melegedéssel - a Balaton-vízgyüjtő- szárazodását, azaz, hogy a tó mintegy 70 cm éves víztöbblete mára elfogyott!
Nem csoda, hogy senki - még a Vízügy jelen lévő képviselője sem - vonta kétségbe, hogy azonnali vízpótlásra szorul a tó, azaz "A Balaton nem vár..."
Azonban viszonylag könnyű dolgunk lenne, ha csak a vízháztartás problémáját kellene kezelnünk, de a vízminőség alakulása legalább ekkora probléma.
A mellékelt műholdkép megmutatja, hogy immáron bő 50 éve, 1973 óta, nem tudtuk megfékezni a Balaton algásodását és az azzal együtt járó árvaszúnyograjzásokat. Pusztán ez a felvétel is azonnali beavatkozásért kiált, azaz "A Balaton nem vár..."
Immáron több,mint 30 éve alakult ki az a meggyőződésem, mely szerint a tó vízminőségét a jelenlegi "algavezérelt" állapot helyett a korábbi, "hínárvezérelt" állapotának visszaállításával lehetne megjavítani. Ezt a célt a vízszint-vízjárás tudatos változtatásával, azaz az általam "biológiai célú vízszintszabályozás"-nak nevezett módszerrel lehet elérni. Ez a felismerés 2004-ig egy feltételezés volt, azóta ez egy olyan év, amikor a természet megmutatta, hogy elméletem helyes.
Nézzük ezek után a 2004-es év történéseit:
Az ábra a 2000-2004 közötti alacsony vízállású időszak vízjárását mutatja, rávetítve az általam ideálisnak tartott "biológiai célú" vízjárásra. Látható,hogy a két alakzat 2004-ben szinte tökéletesen fedésbe került egymással.
Az eredmény e 2004 őszén készült fotón látható:
E fotón minden rajta van ami fontos:
- tekintélyes hínártermés az ideális vízjárás következtében
- az újra (őszre) alacsonnyá apadt vízszint szabad (lidós) partot hozott létre.
- az őszi viharok a hínártermést felszaggatták és a partra dobták. Ezáltal a teljes (főként déli) partvonalra vonatkozóan mintegy 30 t foszfor ott feküdt a parton!
Ami nincs rajta:
- akiknek tudnia kellett volna erről, azok a mai napig nem tudnak, és eddig nem is akartak.
- e tudatlanság következtében meg sem próbálták az ideálisra valamelyest hasonlító vízállás kialakítását. így a következő évtől visszaállt az "algavezérelt" állapot.
- a megtermett hínár visszamosódott, ezáltal azóta is évi 30 t foszforon is algát nevelünk, ami a vízben bomlik le és táplálja a következő évek termését. Ezután csodálkozunk a vízminőségünk alakulásán!
A fentiekből következnek sürgős teendőink, azaz, hogy az elkerülhetetlen vízpótlást, okosan kivitelezve, kössük össze a "biológiailag szükséges" vízjárás kialakításával, így biztosítsunk alacsony kezdő (30-40cm) vízszintet márciusban és 80-100 cm-t megbízhatóan, nyárra. Ez egyúttal bőven megfelelne az idegenforgalom igényeinek is. Úgy alakítsuk át, lidósítsuk főként a déli parti partvonalat, hogy a megtermett növényzetet a tó kivethesse magából. A kivetett növényzetet hasznosítva (komposztálás, talajlazítás stb) távolítsuk el. Ezeket az intézkedéseket a jövőben folyamatosan fenn kell tartani a gyakorlat által közvetített finomításokkal.
Végezetül mindezek gyakorlati kivitelezésére készítettem egy tízéves,tíz pontos tervet, amit ezennel mellékelek:
A Balaton nem vár...
Balatonfüred, 2026 január 30.
Fekete Péter
Független Balaton-kutató
