A szélskálák összefoglaló táblázata - letöltés

A probléma gyakorlatilag egyidős a hajózással, a középkori arab tengerészek pedig szinte az összes nautikai jelenséget megfigyelték, de írásos emlékek csak az elmúlt 300 évre visszamenőleg találhatóak. Daniel Defoe jó száz évvel Beaufort előtt már egy 12 fokozatú skálát említ az 1703-ban a brit szigetekre lecsapó vihar kapcsán, egy másik angol, John Smeaton pedig a szélmalmáról tett megfigyelései eredményeként írt le egy nyolcas osztályozást.
Amivel ezeken Beaufort saját feljegyzéseiben először 1806-ban megjelent skálája túlmutat: abban a szélsebesség verbális leírását az ilyen körülmények között használt vitorlázattal kapcsolta össze, és ezt társította numerikus osztályozásához. Például 6-os, azaz „erős szélben" egy átlagos állapotú hadihajó első reffsorral és csúcsvitorlák nélkül haladhat. A Beaufort-féle standardizálást 1838-ben vette át hivatalosan a brit haditengerészet, majd a különböző nemzetközi tengerészeti szervezetek is. A huszadik század elején a pontos szélsebességekkel, valamint a tenger és a hullámok leírásával egészítették ki a skálát, majd 1946-ban kibővítítették 17-es fokozatig, hogy a hurrikán erejű szelek is osztályozhatóak legyenek. Ehhez az alábbi képletet használták: v=0,836B3/2 m/s.
A Verseghy Ferenc által készített hiánypótló táblázat a Hajózási Szabályzatban szereplő Beaufort-skálát egészítette ki a Deák István-féle Balaton hajózási kézikönyvben szereplővel, és egy-két átváltással.