Már az esemény előestéjén teli voltak a sátrak, főtt a vacsora, ment a program. Egy átlagos versenyen pénteken szinte semmi sincs, csak a leginkább elhivatottak mennek oda a rajt előtti napon.
A Borregatta nem erről szól. Itt nem az történik, hogy vízen odamegyünk a rajtra, aztán befutó után ki sem kötünk, hanem húzunk haza...
Mondjuk nem is kell sietni mert a 11-re kiírt rajt enged időt némi közösségi életre vagy az előző esti borpára kiengedésére.
A szélelőrejelzések nem mindig lehet hinni, de azért néha mégis. Ezt leginkább csak utólag lehet eldönteni. Így most kimondhatjuk, hogy lehetett nekik hinni.
A szombati rajt egész kellemes 10-15 csomós szélben zajlott. Mi a Póstással ott voltunk az elejében, amit egy picit árnyalt, hogy a NemereII is ott volt és a Jómadár is, mi meg közöttük. Talán nem kell ecsetelnem, hogy mennyire takartak le minket... teljesen.
Persze erre számítottam, meg arra is, hogy ez majdnem mindegy mert ők 1 perc múlva már egészen máshol lesznek mint mi.
Szépen tartottuk magunkat a mezőnyben. Almádi után SPI-vel haladtunk Siófok felé, amikor kaptuk a hírt, hogy pályarövidítés miatt Aligánál befuttatják a mezőnyt. Nem nagyon értettük a dolgot, hiszen bár kicsit enyhült a szél, továbbra is 8-9 csomót fújt.
Nem kellett sokat várni, hogy beigazolódjon a rendezőség döntésének helyessége. A siófoki forduló után méterről méterre fogyott el a szél. 2-3 csomóra esett vissza, és így az aligai befutó is messzire került nagy hirtelen.
Nem voltunk nagyon jókedvűek, ahogy elcsúsznak alattunk azok a hajók, akiket eddig olyan szépen tartottunk. Mit lehet tenni, a Folkeboot-nak kell a szél. Egy nagyon picit azért bíztam a vasárnapi előrejelzésben, ami a szombatinál is több szelet ígért. A végeredmény azért nem volt rossz, hiszen YS3-ban a második helyre soroltak minket.
Kikötés után egyre fogytak a borok, és a borkóstoló jegyek is. Ez szépen megalapozta a hangulatot a vacsorához, amiről elmondhatom, rendezvényen (legyen az bármilyen jellegű) ritkán eszik az ember ilyen finomat! A szervezők arra is figyeltek, hogy 5-6 helyen tálalták az ételeket, ezért úgy tudott egyszerre enni kb 200 ember, hogy sehol sem kellett sorbanállni! Hogy a menü nem paprikás krumpli volt, az magyarázható a nevezési díjjal. De a paprikás krumplit sem olyan nagy dolog mondjuk 4 bográcsban kitenni. A boros sátrak bírták az ostromot, hajnalig tartott a buli.
Az előrejelzés már éjszakára bemondta a szelet, így jól lekötöttük a hajót, és úgy mentünk aludni. Valamikor hajnali 4 körül kezdett fütyülni. Az első gondolatom az volt, hogy na végre nekünk fúj a szél, szóval biztos nem lesz futam...
Amikor annyira magamhoz tértem, hogy eljussak a met.hu -ig, akkor már jól látszódott: innentől csak erősödni fog. Volt is némi hezitálás, lesz futam? Nem lesz? Milyen pálya? Én drukkoltam, hogy menjünk, hiszem tudtam ebben a szélben kevés az ellenfél. Futam lett! Már itt nyertünk, csak végig kell menni.
Genoa helyett fock fel, nagyvitorlába reffkötelek be. Nem mintha reffelni kellene, de ez nem a bátrak sportja, hanem a felkészülteké. Jó érzés magabiztosan dönteni hablécig a hajót. Ez valami olyasmi, amit a lapos fenekű szélbefordulós hajók sohasem fognak tudni. Ehhez hosszú kíl kell és a tőkesúly aljáig futó kormány.
Bár nem volt összeszokott a legénység - Szántódról jött segíteni Dávid Huba, a Borregatta részéről pedig Körömi János ült be harmadiknak, és egyikük sem ült még folkén. - szépen vittük a hajót. A mezőny egyik legrosszabb YS számával a középmezőnyben jöttünk be, ráadásul fülig ért a szánk! Egyikünk sem gondolta volna, hogy ez ilyen jó kis menet lesz! Ha tegnap a második, akkor ma nem lesz kérdés. Nem is volt.
A további borkóstolások után átvehettük a YS3 kategória első helyezettjének járó trófeát!
Persze 5 induló volt így, ez nem nem feltétlenül nagy teljesítmény, ezért kíváncsi voltam a YS abszolút eredményre is. Itt a teljes mezőny 12. helyén jöttünk be, magunk mögé utasítva a Nemere II-őt, az Irokéz-t, és még egy sor nagy nevű hajót. Hogy a Principessa csak egyetlen hellyel előttünk a 11-nek futott be, már igazán csak hab a tortán.
Nagy csoda ez a Yardstick, de az is látszik, hogy mennyit számít az adott hajók eltérő viselkedése más-más időjárási körülmények között. Kicsit azt éreztem, hogy inkább a hajó nyerte meg ezt a versenyt, mit mi. Neki valamikor 1940 körül a tervezőasztalon megmondták, hogy "akkor fogsz jól menni, amikor mindenki más az életéért küzd". Ő pedig nem csinál más, csak megy... minél nagyobb a szél, annál jobban. Hogy épp ki fogja a kormányt? Talán nem is fontos.
Köszönjük ezt a hétvégét!
Eredmények:
Borász
Abszolút
YS összesített
YS osztályonkénti
Szutor Ferenc
