Időről időre örömmel számolunk be utánpótlásunk egyre biztatóbb eredményeiről – az érmek szállításán túl azonban gyakorlatilag semmi nem kiszámítható fiatal sportolóink körül.

Ritkán látható érdeklődés kísérte az MVSZ új, az élsport és az utánpótlás támogatási rendszeréről szóló konzultációját: a szövetségi tisztségviselőkön túl szakértők, edzők, klubvezetők, aktív és már visszavonult versenyvitorlázók és az utánpótlásban érintett szülők is megjelentek a keddi eseményen.

A hazai vitorlázás központja Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton - és ez vitathatatlanul így is van rendjén. Remélhetjük csak, hogy ez a csodálatos vízterület hamarosan a mostaninál is méltóbb nemzetközi elismertségben részesül.

Utánpótlás, élsport, és új koncepciók: miért is? Felfokozott várakozás előzte meg az MVSZ elnökségének legutóbbi márciusi ülését.

Amikor egy éve a „weben vitorlázók" egy csoportjában még egy alternatív vitorlás szövetség megalapításának gondolata is felmerült, elemző cikkben fejtettük ki álláspontunkat az elképzelés értelmetlenségéről.

A Kékszalag éveken keresztül hagyományos tókerülő vitorlásversenyként gazdagította a vitorlázók eseménynaptárát. Az MVSZ keretein belül működő Média Bizottság évekkel ezelőtt azonban egy újabb ötlettel állt elő.

Véleményem szerint nem az a kérdés, hogy kell-e alternatív Vitorlás Szövetség...

A Magyar Vitorlás Szövetség történetében először programszerű támogatást kíván nyújtani a kisebb vízterületeken működő vitorlásközösségeknek.

Előre bocsátom: nem vagyok jogász, akik biztosan találnak több hibat is a tervezetben.

Kisszámú szerkesztőségünk minden tagjának volt már szerencséje néhány MVSZ elnökségi üléshez. Nehéz lenne azt állítani, hogy nem tudnánk jobb programot kitalálni egy-egy napsütötte hétköznap délután, de a magunkénak vallott tájékoztatási kötelezettség az esetek többségében felülírta a preferencia-sorrendjeinket.

Az az igazság, hogy ezt a cikket nagyon régóta nem tudtam megírni, pedig becsület szóra utánajártam a dolgoknak. Beszélgettem a 30-asok osztálykapitányával, és a Manöken tulajdonosával is. Mindkét oldaltól kaptam kötegnyi dokumentumot, fényképet, információt.

Sokszor fogalmaztunk már meg éles hangú kritikát a Szövetség működésével kapcsolatban, most azonban a dicsérő szavaké lesz a főszerep.