A sportos életmód kitermeli vadhajtásait. Vannak olyan elvetemültek, akik nem képesek idomulni a normálisnak tekintett mozgásformákhoz, ezeknél a tér és idő keretrendszere elmosódik. Vitorlázni nyáron kéne, sízni télen, bringázni ősszel és tavasszal, így adja ki a négy évszak. Miért nem lehet ezt megérteni?

Erről szeretnék egy kicsit bővebben elmélkedni, ígérem tanulságos lesz! Ha valakitől a kerékpározás távol áll, vagy kifejezetten ellenérzések nyomasztják, az se adja fel, különösen akkor ne, ha érinti a kikötőhiány.

Egy kedves olvasónk levelét közöljük. Kérésére a nevét nem adjuk ki, mert Bahart bérlőként nem szeretne semmilyen retorziót.

Már vagy 6 hete annak, hogy nagy nehézségek árán, de sikerült hazajutnunk Spanyolországból. Lenyomtuk a két hetes önkéntes karantént, de sok minden azóta sem változott. Beszorultunk és próbáljuk megszokni új életünket. A hírek nyomasztóak, a TV nem opció, a jóga nem vonz, így leginkább a kertben bambulok a mezőgazdaság, a kisállattenyésztés és a halgazdálkodás bűvöletében. Hiányzik a mozgás. A bringázás tűnt a legjobb opciónak, bár nőm és leánygyermekem a mosás-vasalás-porszívás kombóban is találtak volna számomra aktív kikapcsolódást.

Ha végre véget ér a tél, újra szállhatunk a szelek szárnyán, újra felbőgnek a hajómotorok. Ám mikor néha napján szárazföldet érünk, és a partra vetődünk, szeretnénk körbenézni azon a tájon, ahová érkeztünk. De mivel tegyük ezt? Gyalog? Túl lassú és fárasztó… Autóval? Nincs kéznél, és ha bérelnénk is, csak elsuhan mellettünk minden fontos és szép látnivaló. Kerékpár? A legjobb választás! Gyorsabb mint gyalog, mindenhová eljuthatunk és bárhol megállhatunk vele, ráadásul akár a hajón is magunkkal vihetjük.