Nagyhajós kvízünk sikerén fellelkesedve folytatjuk agytornásztató sorozatunkat és a tőkesúlyos balatoni hajók után a svertes egy- és többtestű vitorlásokból készítettünk képes kvízt.

Szinte valamennyi XX. századi nagy hajóépítő gazdagította a balatoni flottát és a remekműveket az utókor gondosan megőrizte. A hazai igényeket a belföldi gyártás sosem tudta teljes mértékben fedezni, ezért a balatoni klasszikusok jelentős része külföldről érkezett.

A múlt század harmincas éveiben a Balatonon már pezsgett a vitorlás élet. Kisebb típusok mellett sorra épültek a 22-es, 30-as és 40-es schärenkreuzerek. Benacsek Jenő 1929-ben tervezte és építette meg az azóta is Pelikán nevet viselő, hajólevele szerint 40 nm2-es balatoni cirkálót. A kalandos sorsú hajó – amely ebben az évben várhatóan ismét vízre kerül – több, hosszabbítást is magában foglaló átépítésen esett át. Korábbi fotók, a hajótest és a kiel összevetése alapján egyértelműen megállapítható, hogy seefahrtkreuzerről beszélhetünk, mégpedig valószínűleg nem a 30-as, hanem a 40-es típusról (építési előírás szerinti eredeti hosszúság 10,1 méter).

1927. október 16-án került sor Bécsben (!) a 28. Német Vitorlás Nap küldöttgyűlésére. A háború utáni időszak alapvetően megváltoztatta a német társadalmat. Már nem csak az arisztokrácia, hanem a középosztály körében is volt kereslet új hajókra. Ez újabb érv volt arra, hogy a Német Vitorlás Szövetség (DSV) felülvizsgálja elavult osztályelőírás-rendszerét. 1930-ban jártak le a hatályos osztályelőírások, és e kérdésben évek óta parázs viták folytak.

Színvonalas utánpótlásnevelés nélkül nincs olimpiai siker, de ugyanez fordítva is igaz: sikeres olimpikonjaink példája motiválja a legfiatalabbakat is. Érdemes lenne megnézni Vadnai Jonatán olimpiai negyedik helye vagy Érdi Mári világbajnoki aranyérme után nőtt-e a vitorlázás népszerűsége a legfiatalabbak között.

„Ez a hajó nagyon gyors… de csak akkor, ha mi is azok vagyunk” – ezzel a felismeréssel vágott bele a SpaceX legénysége a 2025-ös évadba, amely az egész X-35-ös hajóosztály számára a gyökeres változásokról szólt. A hét aktív hajóból álló mezőny jelentős része kicserélődött, új kormányosok és csapatok keresték a manőverek ritmusát a Balaton vizén. Olvassátok el a teljes beszámolójukat lejjebb.

A Magyar Vitorlás Szövetség keretein belül tavaly újra alakult a Versenyrendező Bizottság, amit inkább megújulásnak nevezhetünk, a létrehozásánál ugyanis a hatékonyabb működés érdekében a verseny-tisztségviselők szakterületi szétválasztása volt az elsődleges szempont.

A Magyar Vitorlás Szövetség kiemelt célja lett az elmúlt időszakban, hogy egyre jobban segítse, anyagilag és szakmailag is támogassa a magyar olimpiai vitorlázást, versenyzőink felkészülését. Erőfeszítéseinek köszönhetően 2026-ban először fordul elő, hogy a nemzeti csapatunk közösen edzőtáborozik külföldön.