Nagyhajós kvízünk sikerén fellelkesedve folytatjuk agytornásztató sorozatunkat és a tőkesúlyos balatoni hajók után a svertes egy- és többtestű vitorlásokból készítettünk képes kvízt.

Szinte valamennyi XX. századi nagy hajóépítő gazdagította a balatoni flottát és a remekműveket az utókor gondosan megőrizte. A hazai igényeket a belföldi gyártás sosem tudta teljes mértékben fedezni, ezért a balatoni klasszikusok jelentős része külföldről érkezett.

A múlt század harmincas éveiben a Balatonon már pezsgett a vitorlás élet. Kisebb típusok mellett sorra épültek a 22-es, 30-as és 40-es schärenkreuzerek. Benacsek Jenő 1929-ben tervezte és építette meg az azóta is Pelikán nevet viselő, hajólevele szerint 40 nm2-es balatoni cirkálót. A kalandos sorsú hajó – amely ebben az évben várhatóan ismét vízre kerül – több, hosszabbítást is magában foglaló átépítésen esett át. Korábbi fotók, a hajótest és a kiel összevetése alapján egyértelműen megállapítható, hogy seefahrtkreuzerről beszélhetünk, mégpedig valószínűleg nem a 30-as, hanem a 40-es típusról (építési előírás szerinti eredeti hosszúság 10,1 méter).

1927. október 16-án került sor Bécsben (!) a 28. Német Vitorlás Nap küldöttgyűlésére. A háború utáni időszak alapvetően megváltoztatta a német társadalmat. Már nem csak az arisztokrácia, hanem a középosztály körében is volt kereslet új hajókra. Ez újabb érv volt arra, hogy a Német Vitorlás Szövetség (DSV) felülvizsgálja elavult osztályelőírás-rendszerét. 1930-ban jártak le a hatályos osztályelőírások, és e kérdésben évek óta parázs viták folytak.

A 2025-ös 29er országos bajnok páros sikeres idényt zárt: az Európa-bajnoki hetedik és a világbajnoki tizennegyedik hely után a hajóosztály éves Európa-kupa összesítésében az ötödikek lettek. Ez volt a második közös szezonjuk.

Az Európai Vitorlás Szövetség (EUROSAF) idén is meghirdeti tisztviselői csereprogramját, amely kiváló lehetőséget biztosít a hazai szakemberek számára a nemzetközi tapasztalatszerzésre és a kapcsolatépítésre. A Magyar Vitorlás Szövetség várja mind a kiutazni vágyó tisztségviselők, mind a külföldi szakembereket fogadó hazai klubok jelentkezését a 2026-os szezonra.

Mármint a Balaton. Lehet itt eső, hideg…stb. hatvanhat – hatvanhét centis vízszint jelölés fölé nem csúszik a vízmérce. Szép számmal követik egymást az újságcikkek, kongatják a vészharangot, trombitálják a riadót, szülik az összeesküvés elméleteket. Ideje megnyugtatni a kedélyeket, megvizsgálni, hogy mekkora a gyalázat, illetve számba venni azt, milyen lehetőségek mutatkoznak a bajok mérséklésére, uram bocsáss, elkerülésére. Mindezt úgy, hogy kizárólag a szakemberek, illetve az erre hivatott intézmények által készített dokumentumokat tekintjük kiindulási alapul.

Évről évre, egyre többen döntenek arról, hogy nem veszik ki a hajót, nem teszik partra. Erre a kikötők is bátorítják a bérlőket, mert így elkerülhetik a kiemelés, tisztítás, téliesítés, tárolás, az algavédelem felújítása egyidejű, szinte megoldhatatlan logisztikai nehézségeit. De vajon a hajó nem sínyli meg az elmaradt gondoskodást?