Nagyhajós kvízünk sikerén fellelkesedve folytatjuk agytornásztató sorozatunkat és a tőkesúlyos balatoni hajók után a svertes egy- és többtestű vitorlásokból készítettünk képes kvízt.

Szinte valamennyi XX. századi nagy hajóépítő gazdagította a balatoni flottát és a remekműveket az utókor gondosan megőrizte. A hazai igényeket a belföldi gyártás sosem tudta teljes mértékben fedezni, ezért a balatoni klasszikusok jelentős része külföldről érkezett.

A múlt század harmincas éveiben a Balatonon már pezsgett a vitorlás élet. Kisebb típusok mellett sorra épültek a 22-es, 30-as és 40-es schärenkreuzerek. Benacsek Jenő 1929-ben tervezte és építette meg az azóta is Pelikán nevet viselő, hajólevele szerint 40 nm2-es balatoni cirkálót. A kalandos sorsú hajó – amely ebben az évben várhatóan ismét vízre kerül – több, hosszabbítást is magában foglaló átépítésen esett át. Korábbi fotók, a hajótest és a kiel összevetése alapján egyértelműen megállapítható, hogy seefahrtkreuzerről beszélhetünk, mégpedig valószínűleg nem a 30-as, hanem a 40-es típusról (építési előírás szerinti eredeti hosszúság 10,1 méter).

1927. október 16-án került sor Bécsben (!) a 28. Német Vitorlás Nap küldöttgyűlésére. A háború utáni időszak alapvetően megváltoztatta a német társadalmat. Már nem csak az arisztokrácia, hanem a középosztály körében is volt kereslet új hajókra. Ez újabb érv volt arra, hogy a Német Vitorlás Szövetség (DSV) felülvizsgálja elavult osztályelőírás-rendszerét. 1930-ban jártak le a hatályos osztályelőírások, és e kérdésben évek óta parázs viták folytak.

Az Magyar Vitorlás Szövetég közgyűlése 2025. május 30-án elfogadta a Szövetség elnökségének 2024. évi beszámolóját, a 2025. évi szakmai és pénzügyi tervét és az MVSZ örökös tiszteletbeli tagjainak választotta Antal Gábor, Holovits György (posztumusz) és Szekeres László sporttársainkat.

A Tatus, C1 25-ös - klasszikus jolle - kapitánya itt hagyott bennünket, égi vizekre eltávozott. Sokunk barátja, versenyzőtársa, „Janó” 1968 óta volt a TVSK tagja, egyike a Fonyódi Telep alapítóinak, majd 1972-1989-ig a Port Lacaj agilis telepvezetője, majd a 1985-1992-ig a TVSK elnöki tisztét töltötte be.

Az egész ott kezdődött, amikor 2003-ban egy kishajóval először teljesítettem a Balaton körbevitorlázását, vagyis a Kékszalagot. Olyan leírhatatlan élmény volt, hogy tudtam: ezt valahogy be kell mutatnom másoknak is. A következő évben egy csoda folytán sikerült felkerülnöm a Nemere II. 75-ös cirkálóra, arra a hajóra, amely akkor már több, mint 53 éve tartotta a Kékszalag időrekordját 10 óra 40 perccel. A verseny közben készített fotóimmal felkerestem a National Geographic Magazin hazai kiadóját. A képek tetszettek nekik, de a magazinban csak akkor jelenhetnek meg, ha a következő évben hivatalos megbízással, újra végigfotózom a versenyt, és a képekre az amerikai szerkesztőség is rábólint.

Sydney és Athén olimpikon vitorlázója, dr. Hajdu Balázs az Európai Vitorlás Szövetség alelnökeként és a Nemzetközi Vitorlás Szövetség Jogi és Szabályozási Bizottság elnökeként is sokat tehet a magyar vitorlássport jövőjéért a következő években.