A TVSK versenyeire általában jellemző a hatalmas logisztikai mutatvány, mely alapvetően a biztonságra törekszik. Gazdasági értelemben mindent elkövetnek, hogy a rendezők rémét, a pénzügyi veszteséget megússzák. Két lehetőség közül választhatnak: vagy az induló hajók számának növelésével próbálnak magasabb bevételhez jutni, vagy korlátozzák az indulók számát megemelve a nevezési díjat. A szponzori bevétel a választott megoldástól független.

A limitált nevezési lehetőséget 170 induló hajó fogadta el és így a kedvezményezetteket is figyelembe véve ez így is több mint 15 milliós bevételt jelent. Az, hogy ez sok vagy kevés, nem tisztem eldönteni, de az szinte bizonyos, hogy ez az összeg még nem garantál rentabilitást. Ahhoz, hogy hasonló bevétellel akár 300 hajó is elindulhasson a 22500ft/ fő nevezési díjat felezni kellett volna, miközben a fajlagos költségek, különösen az egyébként igen nívós ellátás és a nevezési ajándék vonatkozásában nőnének. A döntés a rendező kezében van, ha valakinek nem tetszik, hát nem kötelező a részvétel. Tavaly a Szüreti Regatta is hasonló elvek mentén lett korlátos, akkor sem értettem mi indokolja, mert emlékeim szerint már az ezredforduló idején is volt olyan Pünkösdi Regatta, amire több mint 280 hajó nevezhetett. A korlátozást a rendezők a kikötő kapacitások szűkösségével magyarázták, nos erre még visszatérnék.

A verseny dokumentációja nem sok kívánnivalót hagyott maga után, hűen tükrözte a rendezők koncepcióját. Ahhoz, hogy valaki elvigyen a hajóján 3 gyereket, ami lássuk be nem egy elrugaszkodott elképzelés, akkor csak egy serdülőt és két ifit vihet, de ennek az a feltétele, hogy legalább 6 felnőttet kell melléjük nevezni, a két ifiért 34000-et a felnőttekért 135000-et és ha van egy serdülő az mehet ingyen. A 170 ezres nevezési díj (3 ifivel több mint 200) nem családbarát. Az ifik jobb, ha otthon maradnak, lehetnek akár magyar bajnok vitorlázók. Nesze neked nagyhajós utánpótlás. Nyilván itt is a biztonság volt a fő szempont, bár nekem szülőként az a tapasztalatom, hogy minél több a felnőtt a hajón, annál kevesebb a figyelem a gyerekeken.

 

Ideje elrajtolni! A kitűzött időben viszonylag fegyelmezetten sorakozott fel a mezőny a vonalnál. Nem vagyok egy gyenge rajtoló az egypercesnél már a bójától néhány méterre próbáltam megmozdítani a 6,5 tonnás testet - nem sok sikerrel. 12 perc alatt sikerült átjutnom, ami 0-ás szélben kitűnő teljesítmény. A mezőny nagy része ekkor még nem jutott át, végül a beragadt tutaj jelentős része a 15 perces limitidőn belül nem is tudta megoldani a feladatot, és a szigorú ítészek többeket ki is zártak a versenyből. Ordnung muss sein! Mondanám labancos kedvemben, de mi kurucok inkább elengedtük volna a kiszemelteket, mert ennek a szabálynak a „csakazértis” alkalmazása nem tűnt túl életszerűnek. A szél szép lassan felépült, sőt a várt északi erősödés is megérkezett leölve a délre tartók hiú reményeit. Magunk is látványos előnyt tudtunk felépíteni a jó oldalválasztásból, ami ki is tartott a györöki bójákig, de a hervadó szélben a könnyű kis ellenfeleink vagy elzúgtak mellettünk, vagy az előnyszámukkal szereztek jobb pozíciót. Halkan jegyezném meg, hogy egy eleve lassú osztály, ahol ugyanannyi nevezési díjat fizetnek mint a gyorsak, a pénzükért csak fél versenyt kapnak, mert az időkorlát teljesítése a csoport felének gyakorlatilag lehetetlen. Ha valaki becsempészné a versenykiírásba, hogy a lassú osztályok rövidebb/rövidített pályát is futhatnak az igen szép cselekedet lenne.

Az igen szelektíven működő VHF kapcsolaton leginkább bajbajutott, megfeneklett hajók sirámait hallhattuk. A beakadt hajók többsége azt várta a rendezőktől, hogy menjenek, és szabadítsák ki őket szorult helyzetükből. Idézném Fareszt a főrendezőt: „... a rendezők az utolsók, akik segíteni tudnak, találjatok más megoldást!” Igaza volt! Nem is értem, ha létezik a BalatonHelp műszaki mentésre szakosított szolgáltatása, azt miért nem veszik igénybe? Talán azért, mert mi magyarok annyira jó hajósok vagyunk, hogy  biztosan nem fogunk felülni! A teljes szezonra sajnálunk kifizetni 30 ezer ft-ot, ha meg ott a baj, a százezreket sem sajnáljuk. Miért van az, hogy a tök hasonló, de kevesebb szolgáltatást nyújtó osztrák SeaHelp tömegeket tud bevonzani támogatottság függő közösségi szolgáltatásába?

 

Befutunk. Fél hét, mindjárt zár a verseny, irány a kijelölt kikötő Gyenesdiás. Mindenki nagyon segítőkész. Rákötünk egy csillogóan szép Hanse hajóra, kicsit szégyelljük a koszos pufferjeinket, de este nyolcra készen állunk, hogy elutazzunk a központi rendezvény helyszínére Keszthelyre. Jön a „shuttle bus” át is repít a Pünkösdi Regatta lenyűgöző hajós fesztiváljára. Átvesszük az ajándékokat. Kitűnő minőségű verseny trikó, igényes szép grafikával, üveg bor, kaja és italjegyek. Elkezdünk vegyülni. A színpadon fiatalok zenélnek, de milyen jól! Teltház a nézőtéren.

A háttérben street food-os kocsik, nem mindennapi kínálattal. Akárki találta ki, hozta össze ezt a bulit, ehhez nagyon értett. A fáradtság és az eső elég korán visszahajtott minket a hajóra, igazán sajnáltuk, hogy nem tudtunk a rendezvény központjához közelebb kikötni. Nem hinném, hogy ártana az esemény megítélésének, ha a szanaszét kikötözés helyett szervezett horgonyzást is vállalhatnának a résztvevők. Ott az a rengeteg kisérő motoros. Szerintem van az a pénz amiért a ki-be szállítást elvállalnák. A viharos idő jobban igénybe vesz egy mólóhoz kötött hajót, mint egy szakszerűen horgonyon állót.  A PROSPEX csapat high tech katamaránja mindkét viharos szeleket hozó éjszakát bóján töltötte. Ha lett volna lehetőségünk a partra jutni, mi is követtük volna.

Félő, hogy a befogadó kikötők tűrőképessége is véges. A Főnix már idén korlátozta a befogadást, a többiek most még elviselték a vendégek által okozott többlet terhét, a megnövekedett energia és vízköltséget, de a jövőben nem biztos, hogy mindezt felvállalják.  A távoli kikötők fáradt lakói közül többen kihagyták a központi rendezvény meglátogatását. Aki másnap ment át, azok arról panaszkodtak, hogy a nevezési csomaghoz már nem jutottak hozzá.

 

A vasárnapi futam az Öböl kupa friss szélben jó versenyt hozott. Még a lassú hajók is be tudtak időben futni, talán ezért is többen vettek részt az esti eredményhirdetésen és a koncerteken. Dicséretes ötlet a késői rajt, így azok is visszanyerték életerejüket, akiket az első napi verseny és az esti bulizás leterített.

 

A pünkösdhétfő izgalmas versenyt hozott. Itt is döntést kellet hozni, hogy ki melyik oldalt preferálja. A kezdetben reménytelennek tűnő északi partról nagyot lehetett nyerni, nekünk is majdnem sikerült. Az időjárás kegyes volt. A mezőny hiánytalanul elérte az ábrahámhegyi befutót, de onnan már a motoroké volt a főszerep.