Egy vitorlás élet múltidőben...
Balatonarácson született 1932. december 24.-én. A Balatonfüreden elvégzett 4 elemi iskolai osztály után Budapesten, a Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett.1951-ben felvették a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki karára, ahol 1956-ban diplomázott, később ugyanott hegesztési szakmérnök képesítést szerzett.
1958 és 1990 között a Balatonfüredi Hajógyár gyártmányszerkesztője, főtechnológusa, főmérnöke, termelési vezetője, értékesítési osztályvezetői pozícióban dolgozott. Közben Görögországban (1974–80) és Angliában (1984–85) szerelésvezető főmérnökként tevékenykedett.
1990-től a Balatonfüredi Hajógyár Rt. igazgatóságának elnöke volt.
1990-től 1994-ig Balatonfüred polgármestere, ugyanekkor a Balatoni Szövetség elnöke volt.
Először 1947-ben a Balatoni Hajózási SE tagjaként, Kalózban indult versenyen. Azóta is tagja az utód egyesületeknek. Kilenc arany-, öt ezüst- és két bronzérmet szerzett a magyar bajnokságon.
Csillaghajó osztályban 1958 és 1960 között Galambos Jenővel, majd 1961-től Tolnay Lászlóval a válogatott keretben versenyzett, és számos nemzetközi versenyen kimagasló eredményeket értek el.
Az 1957-ben létrejött Balaton Flotta (Sztár hajóosztály) titkári tisztséget látott el.
Egyike volt azoknak, akik a hatvanas években életre keltették jégvitorlázást.
1958-ban lehetősége nyílt, hogy Tolnay Lászlóval – az adott tűrésen belül – áttervezzék a Füredi Hajógyárban készült Csillaghajót. A már áttervezett STAR-ral 1962-ben megnyerték az Ostsee regattát, ahol mögöttük az olimpiai bajnok oroszok: Timir Pinyegin és Fjodor Shutkov és az NDK csapata végzett.
1958-tól 1961-ig a Balatonfüredi Vasas szakosztályvezetője,
1958 és 1963 között a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségének tagja, majd
1959-től a szakosztály titkára volt.
1961-ben részt vett az IYRU (Nemzetközi Vitorlás Szövetség) éves közgyűlésén.
1962-ben Bonn Ottóval ismét az IYRU közgyűlésén foglalatoskodik.
1963-tól Tolnay Lászlóval a tokiói olimpiára készült, és a válogató versenyeket meg is nyerték. Ennek ellenére mégsem utazhattak.
1968-ban egzisztenciális okból már nem vállalta a válogatottságot.
1970-ben végezett a Testnevelési Főiskola edző szakán, 1966-tól 1970-ig, majd 1980-tól 1983-ig a Balatonfüredi Vasas SC és a MHD BSE edzőjeként is dolgozott.
Szervezője és alapítója volt a Veszprém Megyei Vitorlás Szövetségnek, melynek 1971-ig elnöki tisztét is ellátta.
1970-től Dragonban versenyezett legkedvesebb hajójával a Yorikke-vel.
1978-ban ismét edzői feladatok ellátásával bízták meg, majd újabb négy éven át végezte ezt a munkát.
- szeptember 11-én a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem bronz fokozatát vehette át.
1982-ben a Magyar Vitorlás Szövetség Ezüst plakettjét kapta.
1988-ban a Magyar Népköztársaság Sportérdemérem Arany fokozatával tüntették ki.
1990-től az egyesület ügyvezető elnökének választották.
1992-2001 ismét a Magyar Vitorlás Szövetség elnökségének tagja tisztséget töltötte be.
2000-ben Balatonfüred Város Sportjáért elismerést kapott.
2000-ben Magyar Vitorlás Szövetség Örökös Tiszteletbeli tagja címet adományozta Simon Károlynak az MVSZ közgyűlése.
2001-ben Balatonfüred Sportjáért kitüntetésben részesült.
2006-tól a BYC elnökségének tagja volt, 2007-ben a tagság megerősítette tisztségében.
- Az év elején a klub vezetése Bölcsek Tanácsa néven létrehozott egy tanácsadói testületet, melynek vezetésére Simon Károlyt kérte fel.
2010-től ismét az elnökség tagja.
2011-ben a klub közgyűlésén Aranykoszorús emlékérmet vehetett át.
Simon Károly több könyvet publikált a Balatonfüredi Yacht Club történetéről. 2017-ben mutatták be: 150 év – A Balatonfüredi Yacht Club története című könyvét a Vitorlázeumban.
A szerző – a klub egyik legidősebb, örökös tagja – akkor így nyilatkozott:
„Elkötelezem magam egy ügy, Balatonfüred mellett. Ez egy igazi szolgálat. Ahhoz, hogy az ember ezt a könyvet megírja, itt, ebben a klubban kellett élni, vitorlázni, versenyezni; látni kellett hogyan alakultak nap mint nap a dolgok. A kötet jelentős része a klubélet során szerzett személyes tapasztalatokból ered.”
Emlékezzünk tisztelettel, jó szívvel és megbecsüléssel!
A búcsúztató elköszönés időpontjáról később adunk tájékoztatást.