Sok, a verseny iránt érdeklődő szurkoló tapasztalhatta: már az 55. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj rajtja utáni pillanatokban sem működött az internetes nyomkövetés, befagyott a kép, nem frissült az adat, és gyakorlatilag a verseny nagyobbik része alatt problémákkal szembesült az, aki a küzdelem állására volt kíváncsi. A rendezői nyomkövetés a verseny első néhány órája után helyreállt, és a közvetítőkhöz is eljutottak az adatok, de a nézők csak a második nap láthatták újra a követett hajókat a nyomkövetőn. Különösen érthetetlen volt mindez annak a fényében, hogy már a tavalyi Kékszalag alatt is hibásan működött a rendszer. Németh Gábort, az Airmoniq ügyvezetőjét arról kérdeztem: miért nem sikerült idén sem a nyomkövetés?

Sokszor alig hiszünk a saját szemünknek, de mi van, ha mások látásmódjával kell megbarátkoznunk? Nem is olyan egyszerű. Ha egy fotón a Tihanyi Apátság tornyait látjuk a lebukó nap fényében, nem nehéz a saját vizuális élményraktárunkból egy hasonló képet társítva lelkendezni. Arra nem is gondolunk, hogy annak, aki még soha nem járt a Balatonon mennyire mást mutat a kép. Kalandozzunk el egy olyan ember képi világába, aki elismert művésze a fotográfiának és különös nézőpontja technikai furfangjai elvezetnek oda ahol talán egyikünk sem járt.

Az összefoglaló kisfilm után már elérhetőek a tegnapi Félszigetkerülő képei.

Az idei Kékszalaghoz gyűjtőköri napokat szervez a Magyar Nemzeti Levéltár együttműködve a Magyar Vitorlás Szövetséggel és az Europeana gyűjteménnyel. A Kékszalag Fesztivál helyszínére, Balatonfüredre, a Vitorlás térre várják mindazon naplókat, leveleket, visszaemlékezéseket, fényképeket és egyéb dokumentumokat, melyeket tulajdonosa a kulturális örökség részévé tenne. Szatucsek Zoltán a Magyar Nemzeti Levéltár Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Uniós Projektek Igazgatóságának vezetője a Vitorlázz Itthonnak elmondta, céljuk a hazai vitorlázás, valamint a Kékszalag személyes emlékeinek megőrzése és átemelése a jövő generációi számára.

A Nautic osztályban az elmúlt két évben jelentős átrendeződés történt. Gazdát cserélt az aktív hajók fele: az Apache, a Stalker (korábban Jégvirág, Kacor Király), a Szent Ágota, a Classica, és a NAUgye (korábban Mahimahi) is. Ezeken a hajókon új kormányosok jelentek meg a régi csapatukkal, vagy új csapatok kezdtek el felépülni. Több „régi” egységben is jelentős változások kezdődtek: a Zabigyerek és a Taxi is a legénység megerősítésébe kezdett. Talán csak a Fanatic, a Carpe Diem és a Geronimo nem változtatott jelentősen a korábbi összetételén.

A várakozásokon felüli sikereket hozott a J/70 osztály első magyarországi szezonja. Az osztály taglétszáma a kezdetekhez képest több mint a kétszeresére nőtt, ami jól mutatja a hajótípus iránti érdeklődést és elkötelezettséget. Külön öröm, hogy a tapasztalt versenyzők és a vitorlássportba nemrég bekapcsolódott fiatalok is egyből ráéreztek a „jéhetvenezés” izére, ami lendületes kezdetet hozott és nagyban hozzájárult a fejlődéshez.

A kiemelkedő tavalyi év után a finnesek bebizonyították, hogy nem voltak véletlenek a tavaly elért eredmények! Az olimpiai státusz elvesztése nem volt hatással az osztályra, sőt, kiemelkedően sokan érkeztek újonnan az osztályba, és ez a felfutás a következő években is megfigyelhető lesz majd.

Az aktív és sikerekben gazdag 2024-es év után a PÖFF SE nem ül a babérjain. Épp hogy véget ért november elején a Nacra15 világbajnokság, (ahol a 11 éves Litkey Trisztán kormányos és 16 éves legénysége Kovács Áron a 82 fős mezőnyben az előkelő 13.helyen végeztek) folytatódik a munka és a felkészülés a következő szezonra. Litkey Árpád és családja a telet olasz testvér klubjukkal, a Circolo della Vela Anzio Tirrena-val együttműködve töltik a Tirrén tenger partján. Az állandó jelenlét nem csak a Nacra15 csapatoknak, de más magyar vitorlázóknak is lehetőséget ad a téli vitorlázásra. Finn, A-Cat, WASZP vagy akár Wing Foil szerelmesek is gyakran megfordulnak a PÖFF-nél az olasz bázison. A PÖFF SE téli programjáról részletes beszámolót kapott a hunsail.hu.