Magyarországon az 1920-as évek második felében felgyorsult a vitorlás sport fejlődése – korábban ugyanis némiképp megakadt azzal, hogy az első világháború vesztes országait kizárták a nemzetközi szövetségből (1912-ben a nemzetközi szövetség felvette a Magyar Yacht Clubot tagjai közé, és megbízta a sporthatósági teendők magyarországi ellátásával). Szaporodtak az egyesületek, a hajók, megkezdődtek a rendszeres versenyek, s e folyamat csúcsaként a magyar vitorlázók vízre szálltak az 1928-as amszterdami olimpiai játékok versenyein is.
A sportág gyors fejlődése nyomán 1929. december 3-án öt vitorlás klub – a Királyi Magyar Yacht Club, a Balatoni Yacht Club, a Magyar Athletikai Club, a Keszthelyi Yacht Club, és a Velencei-tavi Vitorlás Yacht Club – megalakította a Magyar Vitorlás Yacht Szövetséget, amelynek első elnöke gróf Széchenyi Béla lett. A szövetség létrehozása jelentősen elősegítette a már korábban elindult fejlődés mellett a sportág nemzetközi kapcsolatainak kiterjesztését és erősítését is.
Az első magyar olimpiai csapat 1928-ban (balról): Tuss Miklós, Heinrich Tibor, Mihálkovics János, Burger Sándor, Sebők Sándor
1932-ben dr. Ugron Gábor lett a magyar szövetség elnöke. A következő tíz évben a magyar vitorlás sportot máig meghatározó, az európai vitorlázásban élenjáró programok indultak el. Akkoriban épültek a Balatonon a klasszikus vitorlásflották, felvirágzott a versenyélet, rendszeressé váltak a nemzeti bajnokságok. Akkor szervezték az első Kékszalagot és Csillagtúrát, és 1933-ban a Balatonon rendezték a sportág történetének első Európa-bajnokságát. A magyar vitorlázók főszerepet játszottak az Európai Vitorlás Szövetség 1937-es megalakításában.
1948-ban a vitorlás szövetséget feloszlatták, és új vezetőkkel csak Országos Társadalmi Vitorlás Szövetség néven működhetett, majd 1957-ben lett Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ).
A Magyar Vitorlás Szövetség a tagegyesületek szervezete, az egyes vitorlázók egyesületi tagságukon keresztül illeszkednek a rendszerbe. Megalakulása óta 2023-ig 20 elnök vezette.
Gróf Széchenyi Emil - 1929-1932
Dr. Ugron Gábor - 1932-1942
Dr. Reményi Schneller Lajos - 1942-1944
Dr. Grofcsik János - 1945-1948
Dr. Beer János - 1949-1951
Németh István - 1952-1956
Lettner Ferenc - 1957-1958
Farkas Kálmán - 1958-1963
Dr. Tarits Zoltán - 1963-1976
Dr. Trethon Ferenc - 1976-1977
Tóth László - 1978-1986
Dr. Balogh György - 1986-1992
Dr. Szabó Tamás - 1992-1994
Erős János - 1994-1995
Dr. Ágoston Attila - 1995-1999
Hónig Péter - 2000-2005
Straub Elek - 2006-2012
Dr. Gál András Levente - 2012-2013
Dr. Kollár Lajos - 2013-2020
Gerendy Zoltán - 2020-2023
Haranghy Csaba - 2023-2024
Dr. Gellér László megválasztott elnök (2025. január 1-én lép hivatalba)
Ma az MVSZ-nek közel négyezer tagja van. Magyarország tavain a tagegyesületek évente összesen több mint kétszáz vitorlás versenyt rendeznek. A versenyzők 50-55 különböző kategóriában, hajóosztályokban mérkőzhetnek országos bajnoki címekért. A magyar vitorlázás aktívan kapcsolódik a nemzetközi versenyélethez is. A Balatonon évente négy-hat alkalommal rendeznek világ- és európa-bajnoki, illetve Európa Kupa futamokat különféle hajóosztályokban.
A magyar vitorlázók az amszterdami debütálást követően további 13 alkalommal vettek részt a nyári olimpiai játékokon – a kimaradó olimpiák az 1932-es, a ’48-a, az ’52-es, az ’56-os és az akkori szocialista tömb többségének bojkottja miatt az 1984-es. Berecz Zsombor finn dinghyben szerzett tokiói ezüstérme a legjobb magyar olimpiai eredmény, ezt megelőzően sokáig a Detre Szabolcs és Detre Zsolt repülő hollandiban elért 1980-as tallini bronzérme volt az egyetlen magyar érem. Vadnai Jonatán 2024-ben a párizsi játékokon Marseille vizein szerzett 4. helyet ILCA 7 osztályban.
Legtöbbször Gádorfalvi Áron (6 alkalommal), Berecz Zsombor (4), Érdi Mári és Nyári Zsolt (3) indultak olimpiai versenyeken. Érdekesség, hogy dr. Haán András két olimpián is indult, ám 1964-ben Tokióban a magyar férfi kosárlabda csapat tagjaként, 1976-ban Montrealban viszont vitorlázásban, finn dinghy osztályban állt rajthoz.
Az elmúlt 95 évben számtalan csodálatos eredményt értek el a magyar vitorlázók, ezek közül is kiemelkedik Fináczy György 1971-ben Athénban elért európa-bajnoki bronzérme, ami az első magyar érem volt olimpiai osztály világversenyén. Vagy Berecz Zsombor 2018-as Gold Cup-, valamint 2019-es európa-bajnoki győzelme, ugyancsak Athénban, vagy Érdi Mári ugyancsak történelmi jelentőségű 2023-as hágai világbajnoki, majd 2024-es szinténi athéni európa-bajnoki címei is. Nem beszélve Majthényi Szabolcs és Domokos András 14 világbajnoki győzelméről repülő hollandiban, vagy Litkey Farkas Solingban különböző csapatokkal elért világ-és európa-bajnoki címeiről. Ahogy felejthetetlen a sok-sok korosztályos vb- és eb-győzelem a különböző utánpótlás hajóosztályokban.
Ugyancsak a magyar vitorlázás hírnevét erősítették a magyar földkerülő vitorlázók, Fa Nándor, Gál József, Kopár István és az éppen a Vendée Globe versenyen hajózó Weöres Szabolcs.
