A balatoni idegenforgalom idényjellegű: strandolási, szörfözési szezon - az utóbbi években -a 5-6 hétre zsugorodott; a vitorlázási idény a Balatonon 20-25 hét. A kikötő megépítése révén nő a vitorlás turizmus volumene s ez által hozzájárul a balatoni idegenforgalmi szezon meghosszabbításához is.
Siófok és Balatonföldvár között nincs személyhajó kikötő. A két település között - mintegy félúton - a Zamárdiba tervezett személyhajó kikötő mind a helybeli, a települési turizmus, mind a balatoni turizmus szempontjából nagy horderejű beruházásnak ígérkezik.
A KIKÖTŐ BEMUTATÁSA
A vitorlás és személyhajó kikötőt magába foglaló, újonnan épülő kikötőmedence funkcionálisan három különböző részből áll:
375 férőhelyes vitorlás és csónakkikötő szektor
közforgalmú személyhajó kikötő szektor
déli oldalon két kikötői bejáró által lehatárolt 0,9 hektáros fürdőzésre alkalmas védett vízfelület
A kikötő fontosabb műszaki adatai:
A kikötő védett vízfelülete: 6,1 ha.
A kikötő 160 méter széles; a parttól mért legnagyobb távolsága 445 méter, ebből a part menti 60 méteres szakaszon a szabad vízáramlás biztosított, ez nem a kikötőmedence része.
A partvédőmű, a kikötő és a két bejáró által határolt mederrész: 0,9 ha,
60 m hosszú kikötői gyalogos bejáró,
60 m hosszú, esetenként hajószállító jármű közlekedésére is alkalmas kikötői bejáró,
A kikötőmedencét körbeölelő mólók közül a nyugati móló görbületen mért teljes hossza 495 méter, a keleti móló teljes hossza 375 méter; a déli oldali kikötőfal pedig 156 méter.
A kikötőmedencében lévő személyhajó kikötők partfalainak hossza: 72 illetve 62 m,
A déli kikötőfalhoz csatlakozó személyszállító kishajók kikötésére alkalmas vendégmóló hossza: 18 m,
A kikötőmedencében lévő csónak helyek száma: 34 db.
A kikötőmedencében lévő vitorlás hajó helyek száma: 341 db.
Daruzási lehetőség lesz a kikötőben
A parttól mért távolság tekintetében a Balatonon nem a legnagyobb létesítmény lesz ez a kikötő. Méretét és befogadóképességét tekintve az első 10 nagy kikötő között foglal helyet.
FONTOSABB TERVEZÉSI SZEMPONTOK
A tervezés során a terület adottságait, és a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve alakították ki a kikötő méreteit a szakemberek. A déli parton a hajózáshoz szükséges természetes vízmélység a parttól több száz méterre kezdődik; ezért a balatonszemesi, balatonlellei, fonyódi balatonmáriafürdői kikötők mólói megközelítően 4-500 méter hosszan nyúlnak be a Balaton medrébe. Zamárdiban, a tervezett kikötő helyén, a mederfelmérés alapján a parttól 430 méter távolságban érjük el a -2,5 méteres mederfeneket, ami a Balatoni 100-as vízállásnál 3,5 méter vízmélységet jelent. Itt már biztonságosan közlekedhetnek a kis és nagyhajók akkor is, ha a vízszint a nyári melegben több tíz centimétert csökken. Ez megoldást nyújtana a jelenlegi kis kikötőben felmerült problémára, ugyanis oda a nyári kisvíznél nagyobb merülésű hajók nem tudnak beállni, kénytelenek a kikötőn kívül horgonyozni, vagy a hajóból kiszállva kézi erővel behúzni azt a helyére.
A Településrendezési tervben a „kikötő részére kijelölt hely" szélességét igénybe véve 160 méter széles lesz a tervezett kikötő. Az érintett helyen erős part menti áramlás van, így a tervezők egy nem szokványos megoldást mutatnak be: a kikötőt két kikötői bejáró hídon keresztül lehet majd megközelíteni. Az egyik bejáró - a személyhajó kikötő felé - csak gyalogos közlekedésre alkalmas; a másik bejáró, pedig a hajók beszállítására is alkalmas lábakon álló kikötői bejáró lesz, amely a megerősített szerkezetének köszönhetően a jégnek is ellenáll. Ezáltal a kikötő nem vágja ketté a jelenlegi szabad strandot, a meglévő kis kikötővel ellentétben, amely most mintegy 80 méter szélességben veszi el a fürdőzőktől a strandolásra alkalmas helyet. A két bejáró közötti vízfelület teljes szélességében fürdőzésre alkalmas terület lesz.
Amíg a régi kikötők mólói megakadályozzák a part menti áramlást, a kikötő két oldalán lerakódások keletkeznek. Az új kikötő vonalvezetése és a hídszerkezet a víz megfelelő áramlását teszi lehetővé a kikötő környezetében. A szabad vízáramlásnak köszönhetően a part mentén, ezáltal a kikötő nem okoz feltöltődést a strandterületeken.
A kikötőmedence méreteiből adódóan a mólók között a medencében mintegy 150 ezer m3 víz található. A hasonló mérető déli parti kikötőkben nincsenek vízminőségi problémák, míg a kisebb méretű kikötőkben nyáron az algásodás folyamata felerősödik. A megfelelő csillapított vízmozgást, vízcserélődést a kikötőben az É-D-i szelek által okozott vízlengés, valamint a közel 200 tonnás vízkiszorítású hajók ki és beközlekedése okozza.
ENGEDÉLYEZÉS
A kikötő építését hosszú, évekig tartó engedélyezési folyamat előzi meg; különböző szakhatóságok, hatóságok vizsgálják a terveket, hogy minden szempontból elfogadható-e a tervezők és az építtetők által közösen megálmodott beruházás, mielőtt rányomják a végső, létesítést engedélyező határozatra a pecsétjüket.
Első körben környezetvédelmi szempontoknak kell megfelelnie a kikötőnek, ehhez Előzetes Vizsgálati dokumentáció készült, melyben a Balaton vízminőségére, állat-és növényvilágára, a levegő szennyezettségére, a környéken élő lakosokra, környező épületekre kitérve átfogóan vizsgálja a kikötő megépítése, üzemeltetése valamint a későbbi esetleges elbontása által okozott hatásokat. Amennyiben az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi szempontból megfelelőnek találja; akkor környezetvédelmi engedélyt kaphatnak rá a beruházók; ha nem felel meg a szempontoknak, elutasításra kerül a tervezett beruházás. Amennyiben a hatóság nem tud dönteni a beadott Vizsgálati Dokumentáció alapján, hiánypótlást kér. Jelenleg a beadott dokumentáció alapján a hatóság 24 pontba foglalta a felmerült kérdéseket, amelyek megválaszolása a dokumentációt készítők által folyamatban van.
A környezetvédelmi engedély kézhezvétele után a vízi létesítményekre vonatkozóan vízjogi létesítési engedélyt; a szárazföldi létesítményekre (épületek, parkolók) létesítési engedélyeket kell kérni. A végső engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság adhatja ki a kikötő összes létesítményére vonatkozóan.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK - ÉRDEKESSÉGEK
A Partvonal Rehabilitációs Terv két lehetséges helyszínt jelöl kikötő kialakítására alkalmasnak: a Bácskai utca és a Nagyváradi köz által határolt terület előtt 160 méter szélességű területet, valamint a Harcsa utcánál lévő 30 méter szélességű terület. Ekkora méretű kikötőt a Bácskai utcánál érdemes kialakítani, mivel ott elegendő terület áll rendelkezésre megfelelő háttér kialakításához. Az elbontott kikötő jelenlegi kishajós, csónakos bérlői helyet kapnak az új kikötőben. A település további tervei között szerepel, hogy a Harcsa utcánál kialakítson egy kis csónakkikötőt, amely a jelenlegi Bácskai utcai kikötővel megegyező nagyságú.
A rémhírként felvetődő „betonkarok" és „betonteknő" természetesen nem valós. A kikötő hagyományos módon vízépítési kőből készül, mint az összes többi eddigi balatoni kikötő.
A Balatoni ±0,00 szint a 103,41 m B.f. szintnek felel meg, ami a Balti tenger vízszintje felett 103 méter 41 centiméterre van. Mivel a Balaton egy kis vízfelület, ezért itt helyileg, a Balaton környezetében elfogadott a balatoni relatív magassági szintekkel történő tervezés, adatmegadás. A Balatoni ±0,00 szint mindig a vízszint alatt van, az éppen aktuális vízállást ehhez a szinthez képest adják meg (pl.: 94 cm). A maximális vízállás korábban +1,00 m (+100 cm) volt, az elmúl évek bő vizére való tekintettel, megemelték +1,10 m-re (+110 cm). A partvédőművek +1,60 m - +1,80 m szintűek. Zamárdinál a partvédőmű járófelülete +1,60 m, a szárazulat felőli betonszegély +1,80 m, a part közvetlen közelében lévő füves strandterület pedig közelítőleg +2,00 m. Ilyen magasságokból nézelődhetünk a Zamárdi parton. A tervezett kikötőmóló járórésze +1,80- 2,20 méter; legmagasabb része a hullámtörő gerenda +2,5 m magasságig ér, ami azt jelenti, hogy a járófelület fölött csak 30-70 cm-re emelkedik ki a hullámtörő.
Merlin álma a Zamárdi túrázásról ITT olvasható.
