Néhány szó egy youtube videóról Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata elnökével.
Kering az interneten egy videó, amelyet ide is mellékelünk. Nem árt talán róla beszélni, hiszen az utóbbi napok hideg időjárása jegesedést indított el a tavainkon.
"Mindenekelőtt szögezzük le: a Balatonon és a Velencei tavon nincs sportolásra alkalmas jég. Ahogy az időjárásjelentést nézem, nem is valószínű, hogy lesz. A hétvégén viszont Siófok környékén többen rámerészkedtek az összetorlódott, összeállt jégkására, többen be is szakadtak, a sekély vízben szerencsére senkinek nem lett baja. A kisebb tavakon, kikötőkben viszont a néhány centis jég első pillantásra csábító lehet, ha valaki nem ismeri a körülményeket, a vízmélységet, akár még bajba is kerülhet. Az önmentésről szóló videó első gondolatát emelném ki: a hideg víz sokkot okoz, ha erre számítunk, akkor megvárjuk amíg megnyugszunk, és a helyzetünket átgondolva csak ezután kezdünk cselekedni. Őrizzük meg a hidegvérünket a hidegben is! Ha megtörtént a baj - és ez nyáron, bármilyen veszélyhelyzetben is igaz - először egy pillanatra álljunk meg, vegyünk mély levegőt. Utána gondolkozzunk, majd cselekedjünk. Ha valaki pánikba esik, a sorrend megfordul: először zavartan kapkod, majd jó esetben elkezd gondolkodni, mit is tegyen. A nagyon jó videót érdemes alaposan megnézni: a beszakadás utáni kijutási módszer is jó és eredményes."
Hogy döntheti el valaki, biztonságos-e a jégre menni?
"Talán a legfontosabb a helyismeret. Például hogy milyen mély a víz. Tudni kell azt is, milyen vastag a jég. A négy centis jég egy személyt már megbír. Nyolc centiméternél már csoportosan is a jégre mehetünk, a tizenkét centi már mindenféle sporteszközt elbír. Fontos, hogy ezek az adatok hízó, vastagodó jég esetén érvényesek! Olvadásnál a jég táblásodik, elveszti szilárdságát, fokozottan veszélyessé válhat. A Balatonon a Vízirendészet engedélyezi, az önkormányzatok jelölhetik ki a sportolásra alkalmas területeket. A hivatalos jégszán versenyekre egyedi engedéllyel kerülhet sor, ott egészen mások például a biztonsági, mentési feltételek, mintha valaki egyedül merészkedne a jégre."
Méltatlanul alulértékeljük a téli Balatont. Pedig nem csak nyáron fúj a szél, nem csak májustól szeptemberig süt a nap. Nem csak a 20 fok fölötti víz hullámzása szép. Sőt. De a vízen tartózkodás szabályait be kell tartani. Nem csak nyáron, hanem télen is.
Hol lenne? A hajósok többsége számára természetesen a parton. Daruzás, lemosás, cuccok, matracok haza, motor téliesítése, vitorlák kiszárítva haza, állvány rendbetétele, kerekek felpumpálása, ... tovább is van mondjam még?
Ha még lenne bárki is, aki kétségbe vonná a balatoni vízimentő szolgálat létjogosultságát, annak érdemes megismerni a szeptember 29-re virradó éjszaka történéseit. Bagyó Sándorral, a VMSZ vezetőjével beszélgetünk.
Kishajós víziturisztikai megállópontok létesültek Balatonfüreden, valamint Keszthelyen, melyeket tavasszal már birtokba is vehetnek a látogatók – hangzott el a „Balatoni Megállópontok létesítése” projekt záróünnepségén Balatonfüreden.
Az Magyar Vitorlás Szövetég közgyűlése 2025. május 30-án elfogadta a Szövetség elnökségének 2024. évi beszámolóját, a 2025. évi szakmai és pénzügyi tervét és az MVSZ örökös tiszteletbeli tagjainak választotta Antal Gábor, Holovits György (posztumusz) és Szekeres László sporttársainkat.
A Tatus, C1 25-ös - klasszikus jolle - kapitánya itt hagyott bennünket, égi vizekre eltávozott. Sokunk barátja, versenyzőtársa, „Janó” 1968 óta volt a TVSK tagja, egyike a Fonyódi Telep alapítóinak, majd 1972-1989-ig a Port Lacaj agilis telepvezetője, majd a 1985-1992-ig a TVSK elnöki tisztét töltötte be.
Az egész ott kezdődött, amikor 2003-ban egy kishajóval először teljesítettem a Balaton körbevitorlázását, vagyis a Kékszalagot. Olyan leírhatatlan élmény volt, hogy tudtam: ezt valahogy be kell mutatnom másoknak is. A következő évben egy csoda folytán sikerült felkerülnöm a Nemere II. 75-ös cirkálóra, arra a hajóra, amely akkor már több, mint 53 éve tartotta a Kékszalag időrekordját 10 óra 40 perccel. A verseny közben készített fotóimmal felkerestem a National Geographic Magazin hazai kiadóját. A képek tetszettek nekik, de a magazinban csak akkor jelenhetnek meg, ha a következő évben hivatalos megbízással, újra végigfotózom a versenyt, és a képekre az amerikai szerkesztőség is rábólint.
Sydney és Athén olimpikon vitorlázója, dr. Hajdu Balázs az Európai Vitorlás Szövetség alelnökeként és a Nemzetközi Vitorlás Szövetség Jogi és Szabályozási Bizottság elnökeként is sokat tehet a magyar vitorlássport jövőjéért a következő években.