Étvágygerjesztőnek kaptunk egy gyors rendőrségi ellenőrzést egy kisebb bírsággal, - „nyugtával dicsérd a napot” - de ez sajnos benne van a pakliban, ha az ember szelet csinál, addig is amíg születik egy értelmesebb szabályozás.
A régi zánkai kikötő mellett - ahova szigorúan tilos behajózni, mert nem fogad vendéghajókat - a nyugati oldalon egy kis műanyag móló várja az előtte horgonyozni szándékozókat, a telefonszám kiírva, s mire a vitorlásunk horgonyon áll, a kis elektrohajó is odaér felvenni az utasokat. Elegáns megoldás.
Az étterembe már felsétálunk, s közben megcsodáljuk a nevéhez illő parkot, a természetes medencét, a buja növényzetet.
A kerthelyiség kellemes árnyékos asztalához ülünk, kedvesen köszöntenek, kerül ét- és itallap is.
Főleg a környék termelőinek borai, nem zavarba ejtően nagy, de kellő igényességű és minőségű választék. A nyitó Kreinbacher pezsgő után már csak a Tolnai Rajnai rizlingjét isszuk, hozzá a legtöbb jó helyen már megismert Thoreau vizet.
Az étlap sokat igérő, nemzetközi, kis ázsiai felhanggal. Pho levest kérünk és Tom Yum-ot, mindkettő korrekt módon készített, finom. A Pho leves főételnek is elegendő mennyiségű, a zöldség friss roppanós benne, a lé ízletes. A Tom Yum itt kókuszos változat, én Tom Kha néven ismerem, de az íze harmonikus. Nem tudunk ellenállni egy tatárbeefszteknek sem, ami itt a francia változat, kapribogyós, késsel vágott, jól fűszerezett, az ebéd egyik legjobb tányérja. A másik előétel egy kalácsbucin tálalt kacsamáj volt roston, hibátlan.
A főételek közül az ázsiai szójás csirkecombfilé volt a társaságban a sláger, látszott, hogy a hús jól volt előkészítve, a szójaszósz benne a friss zöldhagymával, karamellizált vöröshagymával komplex ízorgia volt.
A sült lazacszelethez kitűnő köretnek bizonyult a párolt almakocka, savassága jól kiemelte a korrektül megsütött lazac ízét.
Végül jött az újra klasszikus túró gombóc, sós karamell öntettel és sós tejfölhabbal, könnyű ropogós külsővel. A másik választott egy flódni volt, jól összeállítva, de talán még kellett volna egy-két nap, hogy összeérjenek a rétegek.
Az már csak hab a tortán, hogy a velünk levő 5 éves kisgyerek egy egész pizzát bepuszilt, szavai szerint: "nagyon finom volt”.
Reméljük marad a színvonal, mi biztosan sokszor eljövünk.