Amikor is kiválasztjuk végre a kis gyönyörűt, megalkuszunk és megvesszük, utolsó akadályként a nevünkre íratás következik. Erről szeretnék írni most pár szót.

A Szabadabalaton.info oldalon aláírásgyűjtést kezdtél, hogy eltöröljék az egyes kisebb vízi járművekre, mint pl. a kajakra, szörfre, vitorlás vízi sporteszközre vonatkozó 1500 m-es korlátozást. Miért fontos ez ennyire?

Senki sem szereti kölcsönadni a hajóját, de még kevésbé végleg elveszíteni. A megváltozott gazdasági körülmények igen sok hajótulajdonost kényszerítenek jövedelemszerzésre, miközben fel sem mérik, hogy tevékenységük milyen kockázatokkal jár.

Hol, mikor, hányszor, kivel, mivel, mekkorával és mennyiért? Ezek a fő kérdések, ha túravitorlázásról van szó.

2009 őszén több médium is beszámolt a Winddance Sailing Team megalakulásáról. Ez egy kishajós vitorlás csapat, melyet két tehetséges, fiatal hölgy alkot a 420-as hajóosztályban.

Mennyiszer halljuk vitorlásversenyeken az „ott jön a zsűri", „óvom a zsűrit" és egyéb megjegyzéseket. Nem árt tisztázni így az elején, hogy a vitorlás sportágban mit is jelent a zsűri.

Ha van kérdés, van válasz. A válasz akkor jó, ha tárgyilagos, egyértelmű. A mi szakmánkban nehéz egyértelműnek lenni, hisz egyre-másra változnak a hajóépítésben használatos anyagok és azok összetétele. A tapasztalat generálja ezeket a változtatásokat, és ezek a változtatások mindig jobbító szándékúak.

Szezonkezdet előtt célszerű egy csomó mindent megnézni, így essen most szó néhány megnézendő dologról. A hajótulajdonosok általában tudják, hogy mikor jár le a hajó műszaki érvényessége.

Rétegelt lemezre felragasztott teakfa-burkolat van a hajóm külső ülőfelületein. Rendszeresen olajjal kezeltem. Mára egészen befeketedett. Próbáltam tisztítani, de nem jártam sikerrel, mígnem egy barátom tanácsára magasnyomású mosóval végigverettem. Csodálatos lett a végeredmény, de a fa kiszálasodott. Nagy hibát követtem el ezzel ?

A szélskálákról mindenkinek a Brit Haditengerészetnél szolgáló ír, Francis Beaufort neve ugrik be elsőként, pedig a standardizálás útján nem ő tette meg az első lépést. A probléma gyakorlatilag egyidős a hajózással, a középkori arab tengerészek pedig szinte az összes nautikai jelenséget megfigyelték, de írásos emlékek csak az elmúlt 300 évre visszamenőleg találhatóak.

A viharos időjárás nem kímélte a balatoni kikötőket, vitorlásokat, s így a vitorlástulajdonosokat sem. A vihar okozta károk kapcsán ismét előtérbe került a biztosítások kérdése. Ki miért felel, van-e lehetőség a hajók teljes körű biztosítására?

Tudja valaki, hogy egy csónaknak, kishajónak, fürdőeszköznek vagy vitorlás vízi sporteszköznek nem tekinthető vízi sporteszköz a parttól milyen távolságra tartózkodhat I. fokú viharjelzés alatt? Lássuk be, sokunk ennél egyszerűbb kérdésre sem tudna helyesen felelni... Itt a szezon, tekintsük hát át gyorsan, mit is kell tudni a viharjelzésről!

Úgy tűnik, az idei balatoni vitorlásszezon fő témája a hajók szennyvízkezelése lesz. A hajózási hatóság már tavaly ráerősített a szigorra, néhány vizsgabiztos keményen ellenőrizte a pumpás WC-vel ellátott hajók szennyvíztartályának meglétét, és annak ürítési rendszerét. Sőt, még a vízirendőrség is ellenőrizheti ezeket kint a nyílt vízen.

Az idei hajókiállításon, a Magyar Vitorlás Szövetség standján egymás mellett állt két, finoman szólva is félkész állapotban lévő hajó. Méder Áron Carinája a föld körüli úton amortizálódott le alaposan - a mellette „elterülő" 28 lábas katamarán-testet meg a rárakott jelzésértékű veretezést és rigget csak erős képzelőerővel lehetett esélyes Kékszalag kihívónak tekinteni. Pedig az.