A hét végén a Sarudi Élményfalu meghívására versenyen vettünk részt a Tisza tó nagyobbik medencéjében. Az egyik legnagyobb előnye a jollevitorlázásnak a mobilitás. Egy tréleren tárolt flotta bárhol megjelenhet, egy verseny Kalóz az érkezésétől számított órán belül már csobbanhat is a vízbe, ha van hová. A nagy tófogyatkozás felértékel minden olyan lehetőséget, ahol kellően nagy vízfelületet találunk egy normál versenypálya kitűzéséhez. A jollésok nem finnyásak. A bányatavak magas partfalai, a domborzat széleltérítő hatása, a tófenéken szántó svert, az áthatolhatatlan hínárerdő, sőt a hatóságok ügybuzgalma sem jelent akadályt ha versenyről van szó. A keleti országrész érdemtelenül szorult hátra a kistavak vetélkedésében. Korábban Mályi, mostanság Hejőkeresztúr volt az a hely ahová a helyi lelkes sporttársak visszautasíthatatlan meghívásának eleget téve ellátogattunk.
Még a Bajnokságunk helyszíneként is felmerült a Hejő-tó, de a rendezők az utolsó pillanatban bedobták a törölközőt. Az idei versenyprogramba bekerült a Tisza tó mint 1.2-es ranglista verseny. Többször is jártam a tó környékén, bebarangolva csatornáit, gyönyörködve élővilágának sokszínűségében, de eszembe nem jutott, hogy ott vitorlás versenyt is lehetne rendezni. Este későn érkeztünk, mert későn is indulunk. A tó semmivel nincs messzebb Budapesttől mint Balatonfüred, de mi onnan indulva szűk 4 órán belül küzdöttük le a távot. A soproniak még ennél is többet utaztak, csak a közeli Miskolc általában igen aktív vitorlázói nem találtak ide. A legmagasabb „hegyvonulat” a tavat körül ölelő árvízvédelmi töltés.
A gát egy párszáz méteres szakaszát lezárták és a kerítésen belül létrehozták a sarudi Élményfalut. Van itt minden: éttermek, üzletek, horgász és hajós kellékek, kölcsönzők, sportpályák, hatalmas strand és a kikötő. Itt kötnek ki az első magyarországi csatornahajó flotta hajói, és mi is innen közelítjük meg a tavat, pontosabban a Tisza tó Sarudi medencéjét. Alig száz métert tettünk meg a parti nádrengeteg öblében amikor kiértünk a nyílt vízre. Tátva maradt a szám a csodálkozástól! Egybefüggő hatalmas 1,60m mély vízfelület, nagyobb mint a Velencei tó!
Bár a szombati szélcsendben nem sikerült versenyeznünk, vasárnap napsütésben 10-18km/órás szélben 4 nagyszerű futamot tudtunk lenyomni. Mivel a környékben nincs domborzati hatás, a tó teljes felületén elterülő szél erőssége irányváltozása jól követhető. Meggyőződésem, hogy a tó adottságai, a vendéglátók, a rendezők igyekezete – párosulva a kalózosok pozitív hozzáállásával – más hajóosztályok számára is lehetővé teszik, hogy a helyszín felkerüljön az ország legjobb versenyhelyszíneinek listájára.
Fotó: Lázár Miklós
