A hajózásban az átlagnál tájékozottabb sajtómunkásként semmit sem értek. Nem hinném, hogy ezek után bárki az országban a helyén tudná kezelni az eseményeket. Szinte látom az Origó-függő híréhes békési gazdát, ahogy szörnyülködik a zárt, rezervátumszerű kikötőkben élő, kőgazdag, naplopó „yachtosok” balhéján. De az értő sportfinanszírozás sincs könnyű helyzetben. Lehet egy sportág mégoly sikeres, ha az irányítás nem nyújt kellő garanciát a támogatások hatékony felhasználására.
Nincs ez jól.
Felülírhatja-e az etikai normákat a szennyes teregetése?
Valóban alkalmatlanná vált az elnök a szövetség vezetésére?
Erre keressük a választ.
Lemondhatott volna a teljes elnökség, megnyitva az utat egy tisztújítás előtt. Nem mondott le. Lemondhatott volna az elnök is, de nem mondott le. Elindult egy küzdelmes folyamat, aminek a vége most még kiszámíthatatlan.
- Történhet kiegyezés a szembenálló erők között.
- A patthelyzet a közgyűlés elé kerülhet, ahol a szavazati arányok döntenek, mely szerint vagy megerősítik az elnököt, vagy kiírják a tisztújító közgyűlést.
- Egy tisztújító közgyűlés által megválasztott új elnökség összetétele – az MVSZ alapszabályából következően - a nagy klubok személyi javaslatai alapján szokott eldőlni.
A szövetség tagszervezetei és tagsága – közel 140 kisegyesületről beszélünk – néznek, mint a moziban. A 148 tagegyesület 569 szavazatot képvisel. 10-nél több szavazatot – összesen 296-ot 11 tagegyesület adhat le. Tehát az egyesületek kevesebb mint 10 %-a rendelkezik a szavazatok több mint felével. Ez még hagyján! De van 5 olyan tagegyesület amelyik ebből is kivesz 70 %-ot, azaz az össz-szavazatszám 37 %-át! Mennyi az esélye annak, hogy a tíznél kevesebb szavazattal rendelkező 137 tagegyesület részt vegyen a közgyűlésen, értse a helyzetet és akár egy irányba szavazzon? Nem sok. Azt állítom, hogy a kisegyesületi szavazatokra nem igazán lehet számítani, így a jövőnket azok a nagyok döntik el, akik nem érdekeltek a többség problémáinak kezelésében. Mielőtt bárki elkezdené számolgatni mennyi is, meg mit is akar a többség, felhívnám a figyelmet arra, hogy az MVSZ alig több, mint 4000-es tagságán kívül még legalább 25000 nem regisztrált vitorlázó érdekeinek képviselete is bent foglaltatik a szövetség alapszabályában.
Ők az igazi többség.
Tehát ez azt is jelenti, hogy ebben a speciális kiválasztási rendszerben fellépő működési zavar komolyan kihat szeretett sportágunk életére, azokéra is, akik a versenyrendszerben nincsenek regisztrálva.
Meg sem próbálom feltárni, hogy a kialakult helyzetben ki van a jó, vagy a rossz oldalon. Épp elég információ látott napvilágot, amiből kiderülhetne kinek van igaza, sajnos ez a tisztánlátás nekem nem adatott meg. A főszereplőket arról faggatom, hogy saját tevékenységük mennyiben segítette a vitorlázás, a vitorlázó társadalom jobbá válását, látnak-e kiutat a kialakult helyzetből.
Írásban feltett kérdéseimet mindkét fél megkapta, tehát egyik oldal sem érezhetett elfogultságot. Megkértem, hogy egyik oldal se adjon választ a másiknak feltett kérdésre, és ne minősítsék se a kérdéseket, se az ellenoldalt.
A feltett kérdésekre Gerendy Zoltán elnök úr és a változást kezdeményező elnökségi tagok nevében Rutai István „Stefi” válaszolt.
Gerendy Zoltán MVSZ elnök
Az elnök urat, a pandémiával terhelt félidős eredményeket bemutató igen attraktív lista alapján nehéz tétlenséggel vádolni. Minket azonban elsősorban az eddig nem teljesült vállalások sorsa érdekel. Kérdéseinket a megválasztását követő - porthole.hu -interjúnkban adott válaszaira, ígéreteire alapoztuk.
1. Tett-e lépéseket a vitorlás hajókba beépített korszerű motorok használati tilalmának enyhítése érdekében?
A 2020-ban felállt új elnökségi struktúra szerint egyes elnökségi tagok egyben szakbizottságokat is irányítanak: Rutai Stefi Versenysport Bizottságot vezeti, Kurucz Sanyi Nagyhajós Bizottságot irányítja.
Ez a témakör közvetlenül a Nagyhajós Bizottság hatáskörébe tartozik és emlékeim szerint egyeztetések folytak róla, de konkrét javaslat az elnökség felé még nem érkezett.
Elnökként én ezeket a témaköröket követem, de a bizottsági javaslat beterjesztéséig közvetlen ráhatásom nincs.
2. Mit tett, a jelen formájában értelmetlen kötelező sportorvosi rendszer átalakítása érdekében?
Ez szintén Nagyhajós Bizottságot érintő témakör, többször volt már szó róla, de az előző témakörhöz hasonlóan – bizottsági javaslat hiányában - érdemi előrelépés még nem történt.
Ifjúsági és utánpótlás korú versenyzőknél nem tervezünk ilyen változást.
3. Milyen eredményeket ért el a jollevitorlázást ésszerűtlenül korlátozó előírások eltörlése ügyében?
A kishajós témák képviselete eddig még nem volt megoldott az elnökségen belül.
Ebben a témakörben azért nem történt még előrelépés, mert a Nagyhajós Bizottság nem foglalkozik un. kishajós témakörökkel, a tervezett Kishajós Bizottság létrehozása pedig még nem kapott elnökségi támogatást.
Napirenden van már a Kishajós Bizottság felállítása, vélhetően a 11. 04-i közgyűlést követő elnökségi ülésen meg is fog történni (már beterjesztettem, de a közgyűlés miatt a héten elhalasztásra került). Amint a bizottság létrejön elkezdődhet a téma előkészítése, ami a szükséges hatósági egyeztetések miatt nem lesz gyors folyamat.
4. Lépett-e a legnépesebb klasszikus hajóosztályunk - a Kalóz - túraversenyekről való kitiltása ellen?
Erről a problémakörről nem volt tudomásom.
5. Tett-e bármit is annak érdekében, hogy a kikötők ne csak a tőkesúlyos hajókat fogadjanak be, de az utánpótlás klubszerűen működő bázisaként is funkcionálhassanak?
Persze. Alapból egy olyan klub elnökeként érkeztem a szövetség élére, ahol a nagyhajós tagság nemhogy megtűri, hanem támogatja az utánpótlás fejlesztést, tehát a probléma és annak megoldása számomra jól ismert.
A tervezett KIUT (Kikötői Utánpótlást támogató) program („adóként” elhíresült kikötői nagyhajós hozzájárulás) célja pontosan ez lenne, hogy a kikötőkben így önkéntesen beszedett összegek 50 %-a helyben (adott klubban vagy kikötőben) legyen elkölthető utánpótlás fejlesztési célokra, amelyhez még szakmai segítséget is tud nyújtani a szövetség.
A program 2021 őszén már elindult és jelenleg az egyeztetéseket kellene SOS folytatni. Az viszont meglepett, hogy hat elnökségi tag társam – korábbi egyhangú jóváhagyása ellenére – a 10. 07-i sajtóközleményben már nyilvánosan ellenezte ezt a támogatási formát, de ennek még elnökségi szinten szerencsére még nincsen nyoma.
6. A hajós vizsgarendszer követelményeinek folyamatos szigorítása helyett, a vízbiztonság növelése lenne kívánatos. Van e a szövetségben ezirányú elkötelezettség?
Ez a téma jelenleg nincs a szövetség napirendjén.
Ez egy olyan átfogó témakör, amelyre az elmúlt két évben nem jutott időnk, de az elkötelezettségünk a vizsgakövetelmények egyszerűsítése irányában megvan elsődlegesen kishajós irányban!
7. A Tihanyi szorosban elhelyezett süllőszaporító akadógáton több hajó is fennakadt, megsérült. Tett e lépéseket a szövetség az akadály eltávolítására?
A probléma sajnos ismert és jellegéből adódóan ezt a kérdést csak tárgyalásos úton tudjuk rendezni a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt-vel.
Szári úrral tavaly ősszel már találkoztam és egy elég ígéretes megbeszélést folytattunk, akár szélesebb körű egyeztetés és együttműködés irányába is.
2022-ben ez a folyamat a választások miatt átmenetileg megállt, de itt volna az ideje újraindítani és az elérhető eredményeket mielőbb realizálni.
Azt gondolom, hogy kritikus hajózási útvonalakon nem helyes ilyen gátak elhelyezése, különösen a folyamatosan változó vízmélység és gyakran rossz megjelölés / láthatóság miatt.
8. A vitorlázó társadalom talán legégetőbb problémája a kikötőkből bármilyen okból kiszoruló hajók sorsa. A partra került hajók nagy többsége előbb utóbb veszélyes hulladékként végzi. Van-e bármilyen elképzelés a helyzet megoldására?
Itt külön kell választani két folyamatot: a kikötőkből általában kiszoruló kishajókat, amelyeknek csak sólyákra és parti tárolóhelyre van vagy volna szükségük és az emelkedő bérleti díjak miatt kikötőkből kiszoruló kisebb nagyhajókat.
Az első problémakör megoldására van konkrét elképzelésünk és a hamarosan létrehozni tervezett kishajós bizottsággal kidolgozunk egy sólyafejlesztési programot, míg a másodikra talán egy bója kikötő modell nyújthat átmeneti segítséget, de ezeken a hajókon szövetségi szinten nagyon nehéz segíteni és jelenleg nem tervezzük ezt a témakört felvállalni.
Megkönnyíti a helyzetet, hogy kishajós sólyák kialakítása önmagában nem igényli külön kikötő létrehozását erre a célra, nyitott területeken is megvalósítható, de akár bármelyik nagyhajós kikötő is alkalmas lehet erre, mert legtöbbjük jelenleg is rendelkezik akár több sólyával is vagy az könnyen kialakítható (pl. számos Bahart kikötő esetében).
9. Sikerült-e a feladatok egyértelmű delegálása, számonkérése az elnökségi tagok között?
Ez év őszéig mindkettő jól működött, számos kérdésben tudtunk így sikeresen előre lépni (pl. stratégia alkotás).
Szeptember óta viszont minden erőfeszítésem ellenére egyik sem működik.
10. Az elnökség mennyire támaszkodik a szakbizottságokra? Nem okoz-e zavart, az elnökségi tagok kettős szerepe, amikor saját bizottsági javaslatukról elnökségi tagként döntenek? Lehetne-e az elnökség és a szakbizottságok tagságát függetleníteni?
Erről sokat vitatkoztunk a bizottságok felállításakor 2020 őszén és akkor az a döntés született, hogy azért hasznos az elnökségi tagok jelenléte vagy akár vezető szerepe egyes bizottságokban, mert így a bizottság tevékenysége hatékonyabban tudja támogatni az elnökség munkáját.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy így a bizottsági javaslatok közvetlenül, az adott elnökségi tagon keresztül kerülnek beterjesztésre és azokat az elnökség már csak nagy vonalakban ellenőrzi és vizsgálja döntéshozatal előtt.
Ez nyilván akadályozza a bizottságok teljes szakmai függetlenségét és akár érdekkonfliktusokhoz is vezethet, de alapelv szintjén nagyfokú önállóságot adtunk eddig a bizottságot vezető elnökségi tagoknak, akiknek a munkáját többnyire más elnökségi tag is közvetlenül támogatta.
Emellett van egy olyan bizottságunk is (pl. tisztségviselők bizottsága), ahol elnökségi tag nem vesz részt közvetlenül a bizottság munkájában, de itt például az érintett elnökségi tagok együttműködése a bizottsággal kicsit nehézkesebb.
Lehet a szakbizottságok munkáját az elnökségtől egy bizonyos mértékig függetleníteni, de nincs sok értelme, mert a bizottságok célja az elnökségi munka segítése azáltal, hogy megfelelően magas szintű és az érintettekkel már döntően leegyeztetett döntéselőkészítő anyagokat készítenek vagy egyes problémákat akár önállóan meg is oldanak a hatáskörükön belül.
11. Saját személyes aktivitását, az MVSZ-en belüli kommunikációját, az elnökségi tagokkal fenntartott együttműködési készségét megfelelőnek találja?
Igen, azt gondolom fárasztó, de sikeres két éven vagyunk túl, amelyre elnökként, első számú vezetőként büszke vagyok.
Látom jól a hiányosságokat is, amelyekre jobban oda kellene figyelnünk.
Ilyen például az elnöki tevékenységem kommunikációjának erősítése a szövetség tagságának irányába, mert az első két évem alatt sokkal kevesebb nyilvános megjelenési lehetőség adódott a covid járvány miatt, mint a korábbi években.
A jelen helyzet viszont egy olyan egyoldalú lezárást mutat irányomba hat elnökségi tag részéről (akik közül kettő egyben két kulcs bizottsági vezető is), amely a korábbi szoros együttműködés folytatását ellehetetleníti. Ez sajnos tőlem teljesen független döntésük volt és részükről nem sok reményt látok a változásra.
Ennek hiányában viszont a helyzet egyedül az én egyéni aktivitásommal és készségeimmel sajnos nem megoldható.
12. Szerepel-e a megoldandó feladatok között az MVSZ alapszabályának korszerűsítése, különösen a közgyűlés döntési mechanizmusának kiegyensúlyozása érdekében?
Jelenleg nincs az elnökség napirendjén ez a problémakör, de mivel teljes tagságot érintő témakör, azt a legszélesebb (közgyűlési / tagsági) körben kell megvitatni és eldönteni.
Másrészről több oldalról jól látszik, hogy a téma fontos, a jelenlegi alapszabály több oldalról is felülvizsgálatra szorul, de mindenképp nagyon átgondolt megoldást igényel.
A BYC-ben kb. 6-7 évvel ezelőtt csináltunk végig egy ilyen alapszabály módosító folyamatot, igen nehéz volt, de megérte.
Az elmúlt hetek egyeztetései világosan mutatják, hogy a kisebb klubok erősebb szövetségi szerepvállalásához erre szükség lesz, azaz fontos volna a feladat előkészítésébe mielőbb belevágni.
Azt viszont tudni kell, hogy egy ilyen szövetségi szintű megoldás közös megkeresése nagyon komplikált és időrabló folyamat (vélhetően egy külön jogi bizottság létrehozását is igényli) – de megéri vele foglalkozni, mert így érzi majd magát minden tagunk a megfelelő pozícióban a jövőre nézve. Ez a harmónia nagyon fontos egy ilyen sokszínű közösségben.
13. Mi volt az oka, hogy az ellenzők nyomására nem mondott le?
Ez nagyon egyszerű. 2020-ban a közgyűlés választott meg egyhangúlag elnöknek és nem az érintett elnökségi tagok.
Megértem, ha hat elnökségi tag más elnököt szeretne, ma már én is hat másik elnökségi tagot szeretnék, de ezt csak a közgyűlés döntheti el.
A lemondatásom irányába tett erőfeszítéseik egyetlen eddigi eredménye, hogy egy időközi közgyűlés került összehívásra a visszahívásom és a tisztújítás kérdésében, amely utóbbi értelemszerűen rájuk is ki kell terjedjen.
Elkerülhetetlennek látom a teljes tisztújítást a szövetség működőképességének gyors helyreállítása érdekében, ennek ma már csak a szabályszerű megoldási módja az egyetlen nyitott kérdés.
Addig is nagyon fontos, hogy minden elnökségi tag valóban azt csinálja, ami a dolga, az elnökség ne akarjon közgyűlési jogokat gyakorolni, elnökségi tagok ne akarjanak elnöki jogokat magukhoz venni és az elnök működését korlátozni.
Azt gondolom, hogy világos feladatokat vállaltunk 2020-ban a magyar vitorlázás érdekében – amelyekből a fenti kérdéseid alapján is jól látszik, még most is van bőven elég – és nem kiszavazó show-t kellene a szövetségből csinálni. Minden percét sajnálom ennek az értelmetlen vitának, ami alatt viszont valódi problémákat tudnánk megoldani vagy eredményeket elérni.
Rutai István, az elnök leváltását kezdeményezők szószólója:
1. Etikus megoldás volt-e az országos nyilvánosság elé tárni az elnökségi tagok követeléseit?
Átfutottam még egyszer a sajtóközleményünket és semmi olyan nem találtam benne, ami ne lett volna etikus. Az elnökségi ülések nyilvánosak, azaz az üléseken megbeszélt felvetésekkel kapcsolatos határozatok és a részletes jegyzőkönyv is megtalálható az MVSZ honlapján. Véleményem szerint az elnökség tagjainak helyzetértékelése éppen hogy nagyon is a vitorlázótársadalomra is tartozik. Ebben a közleményben ismertettük azokat a problémákat, amikkel az elnökség nem tudott megbirkózni az elmúlt időszakban.
Sajtóközleményünk további kiváltó oka az volt, hogy miután Gerendy Zolit felszólítottuk a lemondásra, megjelent a vitorlás médiákban a „Félidőben” cikk, ami nem véletlenül azt mutatta be, hogy mennyire sikeres az MVSZ és az elnök úr munkája. Itt szintén fontosnak éreztük azt, hogy a tagság valós képet kapjon az eseményekről.
Tudatosan nem akartuk az MVSZ célzott csatornáit (pl. direkt hírlevelet a versenyengedélyes sportolók számára) felhasználni, mert hatunk véleménye nem a Magyar Vitorlás Szövetség hivatalos álláspontja. (Ahogy Gerendy Zoltáné sem) Viszont véleményünkről és döntésünk hátteréről valamiképpen értesíteni szerettük volna a vitorlázókat.
2. Az aláíró elnökségi tagok vállalnák-e, hogy a közgyűlés az ő személyükről is egyenként szavazzon?
Természetesen vállalnánk. Az új napirend felvételéhez azonban a teljes közgyűlés 3/4-nek kell jelen lennie és mindenkinek egyet kell értenie az új napirend (az összes elnökségi tag visszahívása) elfogadásával. Erre sajnos igen kis esélyt látok, de ha mégis összejönne, örülnék neki, ha a közgyűlés élne ezzel a lehetőséggel. Kiemelném, hogy lemondásunkat többször is felajánlottuk Gerendy Zoltánnak abban az esetben, ha ő is lemond az elnöki címéről.
3. A tájékozatlan külső szemlélők egy része az aláírókat elszabadult hajóágyúként látja. Tényleg feloldhatatlanná vált az ellentét?
Ezért is adtunk rövid tájékoztatást, hogy ezt a félreértést eloszlassuk. Szerintünk ezen a hajón csak egy ágyú szabadult el, és hatan dolgozunk a megoldáson. Fordítva nehezebb lenne a helyzet. Sajnos az ellentét már a bejelentésünkkor is feloldhatatlan volt. Korábban számos próbálkozást tettem személy szerint én is a probléma békés megoldására, sikertelenül. Gerendy Zoli vicckampánya csak tovább eszkalálta a helyzetet.
Továbbá azért is feloldhatatlan az ellentét, mert Gerendy Zoli máig nem fogadta el, hogy aug. 30-i elnökségi ülésen 7-en arra szavaztunk (7/9!) hogy Holczhauser András (Holczi) legyen továbbra is a főtitkárunk, és hogy a Kékszalag Port ne kerüljön ki a főtitkár felügyelete alól.
4. Okozhatta-e a felgyülemlett feszültséget a pandémia alatti interperszonális kapcsolati hiány?
Véleményem szerint semmiképp.
5. Az aláíró elnökségi tagok deklarált feladataik során személyre bontva milyen eredményekkel büszkélkedhetnek?
Az aláíró tagok az MVSZ stratégiájának kidolgozói, amit a közgyűlés idén tavasszal fogadott el. A többiek helyett nem szeretnék az ő eredményeikkel büszkélkedni, Domonkos Szilárddal mi a Versenysport Bizottság munkáját irányítottuk, segítettük. Itt kidolgoztuk az UP és versenysport részletes stratégiáját, illetve az ifjúsági és versenysport támogatási rendszert jelentősen átdolgoztuk és márciusban az elnökség elé terjesztettük. Sajnos az idei éves támogatási rendszer javaslatok csak augusztusban kerültek elfogadásra, ami tarthatatlan.
6. Mennyiben támaszkodik az elnökség a szakbizottságok javaslataira? (Furcsa gyakorlat, hogy egy bizottsági tag javaslatot tesz az elnökség felé, majd, mint elnökségi tag azt megszavazza) Lehetne-e az elnökség és a szakbizottságok tagságát függetleníteni?
Az elnökség szerencsére jelentősen támaszkodik a szakbizottságok javaslataira, én személy szerint minden esetben igyekszem megérteni és elfogadni az illetékes szakbizottság állásfoglalását. Elvileg lehetséges az elnökség és a szakbizottságok tagságát függetleníteni, de tapasztalataim szerint igen hasznos, ha a szakbizottságban van egy olyan személy, aki az elnökség kérdéseit hitelesen tudja közvetíteni a szakbizottság felé. Lényegesen fontosabbnak tartom azt, hogy az illető szakbizottságok ne a bizottsági vezető (esetleg elnökségi tag) “nyomása alatt” dolgozzanak, hanem hagyjunk elég teret az önálló javaslatokra, gondolatokra. Eddig tudomásom szerint ezen a téren nem volt ránk panasz.
7. Van-e az elnökségben olyan tag, aki a nem MVSZ tag vitorlázók érdekeit képviseli? Ha igen, mit tett, milyen eredményeket ért el?
Tudomásom szerint a Nagyhajós Bizottság komoly erőfeszítéseket tesz ebbe az irányba. Komoly eredménynek tekintem azt, hogy a korábban versenyrendszeren kívüli versenyek is ma már bekerültek az MVSZ rendszerébe, és itt a játékszabályok és a biztonsági intézkedések így sokat komolyodtak.
8. Miért kiemelt szempont, hogy csak a sportág versenyszerű működtetésében jártas szakemberek vehessenek részt az elnökség munkájában?
Ezt nem tekintem kiemelt szempontnak, egyszerűen így alakult az elnökség. A TVSK pl. pont nem erről szól, 4 kikötője közül egy kizárólag jolle kikötő, jelenleg 2 elnökségi tag képviseli.
9. Az aláírók között volt-e olyan elnökségi tag, akihez eljutottak a versenyrendszeren kívüli vitorlázók problémái és azzal foglakozott is?
Igen, Kurucz Sanyi a Nagyhajós Bizottság elnökeként sokat foglalkozik ezzel a témával is. Böröcz István az elnökségen belül a felelős a teljes vitorlázást átfogó jogalkotási, szabályozási folyamatokért. Az MVSZ-nek számos olyan tagjai is van, akik nem vesznek részt a versenyrendszerben. Korábban indítottunk például szabályismereti és egyéb vitorlás kurzusokat, sajnálatos módon a Covid alatt ez a szeminárium megszakadt.
10. Mi volt az oka, hogy az aláíró, az elnököt lemondásra felszólító tagok nem kezdeményezték a teljes elnökség lemondását, megkönnyítve egy új tisztújító közgyűlés összehívását?
Az eredeti célunk ez volt, azaz a teljes elnökség mondjon le, utat engedve az összes elnökségi tag megválasztására a közgyűlésnek. Annak érdekében, hogy a tisztújító közgyűlés minimum 60 napos összehívási ideje alatt is döntőképes maradjon az MVSZ, úgy terveztük, hogy az elnökség összehív egy tisztújító közgyűlést és az elnökség összes tagja vállalja azt, hogy a közgyűlés előtti napra szóló hatállyal lemond. Erre sajnos Gerendy Zoltán nem volt hajlandó. Ekkor azt reméltük, hogy hatunk lemondásával esetleg elérhető a teljes tisztújítás, sajnos azonban erről a jogászok véleménye megoszlik. Azt semmiképpen nem szerettük volna, hogy mi hatan lemondunk, Gerendy Zoli pedig marad.
11. A 6 aláíró tag és az eljárásban részt nem vevő többiek között van-e feszültség?
Nem tudok róla, hogy bármi feszültség lenne közöttünk. A két, eljárásban részt nem vevő elnökségi tag is vállalta a közös lemondást, amennyiben erre az elnök úr is hajlandó lett volna.
12. Van olyan egyesület melyet 2 tag is képvisel az elnökségben. Ha az elnökségi tagok nem a saját, hanem egyesületük álláspontját képviselik, akkor illett volna csak az egyikük szavazatát figyelembe venni. Ebben az esetben a többségi arány nem 2/3 csupán 55%! Morálisan elegendő fölény ez az MVSZ elnök leváltásához?
Az elnökségben a tagok soha nem az egyesületük álláspontját képviselik, ez meglehetősen aggályos is lenne, ha így történne. Az egyesületek álláspontját a közgyűlés képviseli, ezért is hívtuk azt össze. Amúgy számszakilag sem helyes a levezetés ugyanis a megmaradt "nem aláíró" 3 elnökségi tagból is kettő azonos klubból van.
13. Az aláíró tagok elfogadnák-e az MVSZ alapszabályának korszerűsítését, különösen a közgyűlés döntési mechanizmusának kiegyensúlyozása érdekében?
Csak saját nevemben tudok nyilatkozni ebben a kérdésben. Konkrétan a szavazati arányok elosztása egy sok évtizedes vita eredménye. Való igaz, hogy az egyik klubnak (pont amelyik jelenleg az MVSZ elnökét delegálja) kiemelkedően magas, kb 76 szavazata van a kis klubok 1 szavazatával szemben. Azonban a vitorlás szövetségben a klubok a tagok, és nem közvetlenül a vitorlázók. A nagyobb klubokban lényegesen több versenyengedélyes (vagy anélküli) sportolót találhatunk, mint a kicsi (gyakran 1-2) vitorlázót tömörítő egységekben. Az MVSZ egyik fő feladatának tekintett utánpótlás és élsport nevelést szintén csak a több szavazattal rendelkező klubok végzik. A fentiek miatt az egy klub-egy szavazat elvvel semmiképp nem tudok egyetérteni, de a jelenlegi rendszer közös akarattal tovább hangolható.
Talán hasznos lenne, ha a vitorlás életben aktív „kis szavazatú” klubok összefognának, és delegálnának egy fő képviselőt az elnökségbe. Csak a mi klubunk nevében tudok nyilatkozni, de mi ezt szívesen elfogadnánk.
Bár sokan terjesztik, hogy az alapszabály ilyen kialakítása jogellenes, ezt az eltérítést számos más szövetség is alkalmazza, illetve az eljáró bíróval is egyeztetésre került megszavazása előtt.
