Elindult a zarándoklat. A programot szervező 15 éves Sea Knights, a Tengeri Lovagok Társasága az eseményt összekötötte egy ünnepélyes tagfelvételi procedúrával a rozati Ferences Rendi templom korhű díszletei között. Kívülállóként is megható pillanatoknak lehettünk tanúi a szertartás során. De mi köze egy meghirdetett zarándokút résztvevőinek az azt szervező szervezethez? Nem sok. Ahogy Európa talán legismertebb zarándok útján az El Camino-n, a Santiagóba vezető Szent Jakab úton sem kizárólag a katolikus egyház hívő keresztényei koptatják a bakancsot.
Ahhoz, hogy bepillantást nyerhessünk az út legérdekesebb stációiba, Dr. Zsigmond Gábor Phd. történész segítségét kértük. Gábor – aki mellesleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató helyettese – a magyar hajózás történeti ismeretei révén autentikus partnere, hivatalosan nagykövete a tengeri zarándoklatnak.
Az útunk során rövid filmes beszámolókat készítünk, melyet a porthole.hu fő oldalán, annak folyamatosan frissülő oldalsávján érhettek el.
A tenger szeretete vajon elvezet-e a szeretet tengerére? Hovanec Zoltán kapitány tengeri zarándoklatát azért hozta létre, hogy az általa alapított Equites Maris tengeri lovagrend tagjaival bebarangolja a teljes adriai térséget Montenegrótól Olaszországig. A tavalyi túrán a csapat a Kotor-i öbölben látogatta a magyar történelem dicső emlékeit. Baráti hangulat, maradandó élmények tették izgalmassá azt a találkozót. Eltérő méretű hajókon nem volt más feladat, mint A-ból B-be eljutva követni a szervezők által megadott programot, élvezni a tartalmas együttlét örömét.
Élve a Tengeri Lovagok társaságának meghívásával részt vehettem az öt szakaszra tervezett vízi zarándoklat Dubrovnik – Kotor útvonalán. Egy abszolút kívülálló hajósként megtapasztalhattam milyen az, amikor nem cél az elsőség megszerzése, amikor se kapitányi felelőség se szervezeti elvárás terhe nem nyomaszt.
A zarándoklatok lényegét jobb, ha leginkább mint társas meditációt próbáljuk megérteni, függetlenül attól, hogy talán az összes nagy világvallás saját hitéleti megmozdulásként szeretné kisajátítani. Az európai keresztény kultúra spirituális hagyományai a zarándoklat céljaként nem csak az elérendő szent helyet, de magát az odavezető, viszontagságos utat is kijelölték.
Immáron 110 éve annak, hogy első alkalommal megjelent a Tenger c. folyóirat, amely két világháborút is átvészelve a Magyar Adria Egyesület tudományos, társadalmi, közgazdasági és tengerészeti havi képes közlönye volt egészen 1944-ig.
Mármint a kékalga, ami ellepte a középső medence déli partját. Méghozzá úgy, hogy ragadós zöld színű masszává változtatta a kikötők vizét. A hajómotort beindítva percek alatt eltömítette a hűtővíz szivattyú szűrőjét – lehetett gépet szerelni –. Volt már, hogy jobban indult a túra.
Az első még 2014-ben jelent meg, amelyben a magyar vitorlázás legendás alakjai szerepeltek, Mihálkovics Tivadartól egészen Fa Nándorig. Azóta újabb magyar kiválóságok jelentek meg a vitorlásversenyek világában. Ezért most, tíz évvel később, megjelent a folytatás, és további 21 kiemelkedő vitorlázót mutat be a közelmúlt és a jelen sikereire fókuszálva.
Az nem is igazi hajós, aki egy kikötő közelében nem érez vágyat egy kis nézelődésre. Ha még nincs saját hajónk akkor azért, ha már van, akkor pláne. Ha ezt egy éttermi látogatással is összekötheti, akkor semmi ne tartsa vissza. Ha belegondolunk, hogy milyen kevés étterem kínál díjmentes kikötést közvetlenül a bejáratánál, akkor kevés értelmesebb úticélt tűzhetünk ki magunk elé.
