Hajóztatok mostanában az épülő földvári kikötő előtt? Remélem nem, és ha lehet messziről kerüljétek el ezt a helyet! A partvonaltól bő egy kilométerre felfoghatatlan mennyiségű, a vízfelület fölé több méter magasan kiálló vasoszlopok erdeje fogadja azokat a hajósokat, akik az északi oldalon elhelyezett 3 db vékony karón pislogó sárga fényt nem észlelik, mert a városi fények elfedik azokat.

Elérkezett a tavasz, vízre cuppannak hajóink. Végre! Már jelentkeztek rajtam az „elvonási tünetek” vitorlázás ügyében. Vizünk átlagszintje meghaladta a 110 centimétert. Hurrá! Reméljük, lesz az még több is. Csak jó idő kell és uzsgyi neki. Indulhat az első túra. Eddig legalábbis így volt. Most viszont nyomtak egy nagy-nagy fityiszt az orrunkra. Kötelességem eme rossz hírrel kezdeni tudósításomat. Utálom magamat érte. Nézem, mint az okos kutya Veres Zoltán Guinness Rekorderpilóta csodálatos fényképét (hálás köszönet érte). Mintha olvadt arany töltené fel a medret. Valósággá lett. Legalábbis az árak tekintetében.

A tóparti polgármestereket tömörítő Balatoni Szövetség Balatonfüreden tanácskozott. Elnökük Lombár Gábor nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának. Nyilatkozatában - melyet támogattak a Szövetség jelen lévő polgármesterei - hitet tett a kikötőkön kívüli veszteglés, a hajók bóján tárolásának tiltása mellett. Érveit az alábbi „tényállításokkal” igyekezett alátámasztani:

Ekkora vízállást értünk el karácsonyra. A semminél több. Annak fényében viszont, hogy a késő őszi hónapokban alig volt csapadék a Balaton vízgyűjtő területén (nem úgy, mint a Dunánál) egyenesen csodálatos. Még öt centiméter, és kiköthetünk szinte mindenütt. Tihanyban is. Tavaszra a százhúszat kellene meghaladni, hogy normális szezonunk legyen. Ehhez viszont igen esős hónapoknak kellene következniük.

Elkaszálta a bíróság a balatonföldvári kikötőépítést. Vagy mégsem? Az egyik fél ezt nyilatkozza, a másik pedig pont az ellenkezőjét. Felbolydult a darázsfészek. Kell nekem még jobban megpiszkálni? Jó, tudom: ahol végződik a jó érzés, megértés, morál, Igazság (nagy I-vel), ott kezdődik a jog. „Sokáig kell még várnunk arra, hogy jobb legyen? Ha várunk, akkor igen – válaszolta egy bölcs ember.”

Mint minden beszámoló ez is szubjektív, ahogy egy étterem vagy egy színházi kritika is elsősorban egy hitelesnek elfogadott személy tapasztalataira, elvárásaira épül.

Erről szeretnék egy kicsit bővebben elmélkedni, ígérem tanulságos lesz! Ha valakitől a kerékpározás távol áll, vagy kifejezetten ellenérzések nyomasztják, az se adja fel, különösen akkor ne, ha érinti a kikötőhiány.

Több kikötőben is munkálatok folynak a Balatonon, a környéken indokolt az óvatosság.

Jó volt hallgatni Kurucz Sándorral az MVSZ Nagyhajós Bizottsága elnökével készült podcast interjút. Értelmes gondolatok, előremutató kezdeményezések, lefedve a balatoni nagyhajós vitorlázás szinte teljes spektrumát. A versenyrendszer reformjára tett javaslatai, az eddig elvégzett hatalmas munka igazán tiszteletet érdemel. Valami azért nagyon hiányzott a beszélgetésből: a balatoni vitorlázás legsúlyosabb problémája, a kikötőkből kiszoruló hajók tragikus helyzete.

Csak ámulok. Amikor december elején egy elemzőnek szánt cikk következményeként megalakult a Bóján a Balatonon FB csoport, nem számítottam másra mint arra, hogy néhány érintett az ünnepek ráérős idején segít megfogalmazni a partra került hajók megmentésének lehetséges irányait. Alig egy hónap alatt a csoport átlépte a 700-as taglétszámot! Építő jellegű hozzászólások tömege arra sarkalt, hogy érdemi lépéseket tegyünk a helyzet megoldására.

Mielőtt a bolygónkért még nálam is jobban aggódó sporttársak ledermednének, ez az írás most azoknak szól, akik valamilyen okból kikerültek védett kikötőjükből és most válaszút előtt állnak. Vagy a partra kerül a hajó és a veszélyes hulladékok szomorú végsorsa vár rá, vagy bójára állnak, mint ahogy azt még a múlt században oly sokan tették.

Indiában sóért mezítláb ment Gandhi, jön-e a vásárba Juci, Gabi, Bandi? Nagy kérdés. Bár pillanatnyilag a helyzet valamicskét javul, de mi lesz két hónap múlva? Ki tudja. Álljunk hozzá optimistán. Mi mindenesetre arra készülünk, hogy ha lehet, ott leszünk. Történjen így.

Ezekben a napokban egyre több hajót hirdetnek eladásra. Meguntuk volna a vitorlázást?

Nem ez a baj. A kikötői kapacitások képtelenek lépést tartani a hajók számának növekedésével. Kialakult egy durván keresleti piac, ahol a kikötők akár a megnövekvő költségeiken felüli árat is érvényesíteni tudnak. Beindult egy szegregálódási folyamat, a megdráguló kikötőhelyi díjakat kifizetni képes bérlők kiszorítják azokat a főleg kisebb hajókat, melynek éves kikötési díjai lassan megközelítik hajójuk értékét. Ezeknek a hajóknak már sehol sem jut hely, vevőre sem könnyen találnak, így kényszerű pusztulásra ítéltetnek. Anyaguk veszélyes hulladék, újra hasznosításukra, elbontásukra így nincs sok esély. A lassú enyészet a környezetet is terheli, így mielőbb meg kellene találni a megoldást.

Olaj hőmérsékletek rendben, motorpróba! Hibátlanul, egyenletesen jár. Biztonsági öveket bekapcsolni, fülhallgatókat ellenőrizni! Jól halljuk egymást. Fékszárnyat tíz százalékra! Megtörtént. Egyes pálya szabad, kigurulunk a startra. Légtér szabad, felszállásra engedélyt kapunk. Teljes sebességgel előre!

Ez a bölcsesség jutott eszembe, amikor tudatosodott bennem, hogy bármennyire is szerettem volna, nem feleltem meg a Szüreti Regatta fondorlatos versenykiírásának, így kénytelen leszek értékelés nélkül élvezni a Balaton egyik legnagyszerűbb túraversenyét. Úgy tűnik egy apró figyelmetlenségen bukott el a nevezésem. Valóban?

Szombatra szezonzáró strandbulit hirdetett a Facebook a Balatonakali strandon. Nagy kedvencünk, a The Bits nevű formáció játszik, akikről annyit kell tudnunk, hogy egyike a legjobb Beatles tribute zenekaroknak a világon. Hogyan vehetünk részt egy tóparti party-n hajóval? Nem könnyű.

Tele vagyok bűntudattal. Ha megpróbálok rávilágítani egy adott helyzet tarthatatlanságára, azt tuti, hogy félreértik, vagy ami ennél is rosszabb, tudatosan félremagyarázzák. Nemrég írtam a kikötőkből kiszoruló kisebb hajók nyomoráról, erre mi történt? Elkezdték savazni a gazdag „mégnagyobb” hajók tulajdonosait.

Valóban mi győztünk, vagy csak úgy tűnik? Én még nem látom tisztán. A BHZRT által közzétett közleménye viszont optimista gondolatokat ébreszt bennem. Érdemes figyelmesen elolvasni. Nem hosszú.

A Balatoni Hajózási Zrt. Igazgatósága kezdeményezte a 11 db vitorlás kikötő üzemeltetésére kiírt pályázat visszavonását. Amennyiben az Igazgatóság döntését a Felügyelő Bizottság is támogatja, úgy a javaslat a Közgyűlés elé kerül, aki a végső döntést hozza majd meg a kérdésben. A pályázat felfüggesztését Witzmann Mihály, a térség országgyűlési képviselője kezdeményezte kormánypárti képviselőkkel közösen. Witzmann Mihály a Vitorlázz Itthon-nak adott interjújában kifejtette: számos megkeresés érkezett hozzájuk önkormányzatoktól és vitorlázóktól a kikötők üzemeltetésének jövőjével kapcsolatban, emiatt döntöttek úgy, hogy a Balatoni Hajózási Zrt vezérigazgatójához fordulnak azt remélve, hogy a társaságnál maradhat az üzemeltetési jog

A Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) Igazgatósága a mai napon kezdeményezi a Társaság döntéshozó testületeinél a 11 db vitorlás kikötő üzemeltetésére kiírt pályázat visszavonását. Amennyiben az Igazgatóság döntését a Felügyelő Bizottság is támogatja, úgy a javaslat a Közgyűlés elé kerül, aki a végső döntést hozza majd meg a kérdésben.